Régi név feltámasztva és bécsi származását nem titkolva meglepő modellt tett le az asztalra. Ez volna a Carl Suchy & Söhne Table Waltz.
Ausztriát elsősorban nem óraiparából ismerjük, bár rövid ideig Genf órásainak túlnyomó része az egykori császársághoz tartozó Konstanzban talált menedéket Napóleon elől. Manapság legfeljebb a Harbing2 márka, a Porsche Design, illetve az AHCI-tag Peter Wibmer juthat eszébe az egyszeri óra kedvelőnek, ha Ausztria és az óraipar közös metszetét keressük.
Az alapító és leszármazottai a XIX. században emelkedtek fel, hogy a Monarchia megszűnésével ők is eltűnjenek a történelem süllyesztőjében. A nevet viselő márka feltámasztására egy év híján egy egész évszázadot kellett várni, és a vállalkozók a jól bevált recepthez folyamodtak, azaz kezdetnek aranyáron mért, nagyon limitált mennyiséggel jelentkeznek. Hogy a jövőben ezzel kellő tökére tudnak-e szert tenni ahhoz, hogy elérhető(bb) márkává fejlesszék, vagy egyáltalán tovább tudnak-e, egyáltalán akarnak-e lépni, nyilván csak idővel fog kiderülni.
Kétszer annyi
Mindenesetre biztató, hogy korábbi karórájuk mennyiségét a mostani asztali óra esetében megduplázták: immár 10 darabbal jelentkeztek. Szemben karórájuk szerkezetével, amelyet a Vaucher szállított nekik, az asztali óra szerkezete már teljes egészében saját munka. Pontosabban Therese Wibmer munkáját dicséri. Ő a fent említett AHCI-tag leánya, így mondhatni lassan bezárul a kör. A karóránál már megismerhettük a kerekek áttört mintázatát, így magától értetődő volt, hogy ez itt is megjelenik. Komplikációt is kapunk, méghozzá asztali óráknál megszokott ütőst. Egyszerű óraütős megoldással van dolgunk, azaz egész órakor elüti az aktuális órák számát. Teszi ezt egy ezüst harangra, amit az oxidáció elkerülése érdekében feketére színeztek.
Erősen monokróm és így összességében indusztriális az asztali óra megjelenése, ám a réz kerékmű színén nem változtattak. Értelemszerűen itt nem nehéz felfedezni a Monarchiára való utalást, hiszen a Habsburgok színe a fekete-sárga páros. Szintén helyi, nagy múltú üveges műhelyben készül az asztali óra búrája, ami a szerkezetet védi.
Látszik, hogy egy erősen helyi értékeket képviselő időmérőt készítettek, amely azonban éppen Bécs hírnevének, ismertségének köszönhetően nem feltétlenül csak helyieket szólíthat meg. Minden esetre az árát most is megkérik, 27700 eurót kell ugyanis egyetlen egy példányért leperkálni.
