Sok évtizedes hagyomány folytatódik idén kicsit szigorúbb kivitelben – Chopard Mille Miglia Classic Chronograph 2024
Aki kicsit is érdeklődik a veteránautózás iránt, az bizonyára hallotta már a Mille Miglia versenyről. Talán az sem újdonság neki, hogy ilyen eseményeken általában mechanikus időmérők használata az elterjedt, sőt, van ahol csak ilyet is lehet használni. Értelemszerűen a legtöbb ilyen eseményen valamilyen óramárka is felbukkan. A Mille Miglia esetében a Chopard-nak sziklaszilárd a pozíciója, gyakorlatilag ma már az esemény és az óramárka összenőtt. Ennek hátterét most ismertetjük, aki szeretné, fussa át korábbi tesztünket.
Ahogy a bevezetőben is leszögeztük, az idei versenyre készített modell valamivel szigorúbb megjelenésű. Persze csak az elmúlt években készült darabokhoz képest, általánosságban tekintve aligha nevezhető annak. Amiért mégis annak tűnik, az a színek szinte teljes hiánya. Persze ez valamennyire jellemzője a panda számlapos külsőnek, azaz végeredményben nincs is semmi látni való.
A panda számlap ugyanis kifejezetten jól illik a klasszikus autókhoz, főleg ha értékes veteránautókról beszélünk. Ha nagyon szabadjára engedjünk fantáziánkat, akkor akár a célzászlóra is asszociálhatunk, bár itt a számlapon fehér helyett ezüstöt kapunk. Messze nem ez azonban az egyetlen utalás a motorsportra.
A 40,5 milliméter átmérőjű tok jobb oldalán lévő kezelőszervek ezt jóval egyértelműbben jelzik. A kronográf nyomógombjai dugattyúkra emlékeztetnek, míg a korona régi üzemanyagtartályok fedeleit idézi meg. Retrósnak ennek ellenére sem lehet nevezni az órát, hiszen az az 1970-es, 60-as és 50-es évekre utal. A különböző stíluselemek inkább egy ennél is korábbi időszakra emlékeztetnek, miközben az óra egyben modernek is tűnik.
Két korszak között
A tok kerekded oldala, már a széleken a lünetta síkja fölé emelkedő üveg, illetve a kezelőszervek mind a múltat idézik. Cserébe a tok anyaga, a márka saját fejlesztésű, Lucent Steel névre hallgató acél ötvözete, a tok mérete és persze a számlap számjegyei sokkal inkább korunkhoz állnak közel.
Valahol e két idősík között helyezkedik el a szerkezet. Az ETA A32.211 kalibere viszonylag új, de a sok évtizedes ETA 2894-2 szerkezeten alapszik. Előrelépés a 42-ről 54 órára növelt járástartalék. A szerkezet ezenfelül modulos felépítésű, azaz eredetileg nem kronográfnak készült. Több ok is szól emellett. Először is Chopard-nak van saját tervezésű és gyártású kronográf kalibere (Chopard 03.05), de annak használata jelentősen megnövelte volna az árat. A Mille Miglia pedig a belépőmodell a márkánál. Szintén használhatták volna az ETA 7750-t vagy klónját, az SW500-t, de azzal érdemben vastagabb lett volna az óra. A tok magassága így is 12,88 milliméter, az imént említett kalibernél valószínűleg 2 milliméterrel nagyobb lett volna. Így azonban már nehezen járt volna az óra az ingujj alatt, arról nem is beszélve, hogy elegánsnak már csak fenntartásokkal nevezhettük volna. Már pedig az elegancia fontos szempont nem csupán a márkának, hanem a versenynek is.
Ahogy a fent hivatkozott tesztünknél is megjegyeztük, ez az óra elsősorban azoknak szól, akik lelkesednek a veteránautozásért vagy a Chopard világával szeretnének megismerkedni. A Mille Miglia modellek ugyanis alapvetően a márka belépőmodelljei. A 10100 eurós listaárat ennek tükérben kell tehát értelmeznünk.
