Bár a márkát itthon kevesen ismerik, a Delma Continental Pulsometer olyasvalamivel jelentkezik, amit kevés versenytársánál látunk.
Az ismertség hiánya elsősorban annak tudható be, hogy családi tulajdonban lévő vállalkozásként aligha tudnak annyit marketingre költeni, mint csoportokba rendeződött társai. Előny persze, hogy sokkal tágabb határok között mozoghatnak. Az évi 30-40 ezer darab elsőre nem hangzik rossznak, bár belépőszinten – még ha annak felső részén is – azért még van tér bővülni.
Jó lehetőség erre aktuális újdonságuk. Többek között azért, mert közvetlen versenytársaihoz, így például a Davosához vagy a Titonihoz képest ők sokszor hommage darabok helyett saját kútfőből merítenek ihletet. Persze a retró trend őket sem hagyta hidegen, ami valahol érthető is. Elvégre magának sportkronográfokkal nevet szerző márka pont a hatvanas években élte virágkorát (ahogy számos más svájci óramárka is).
A Continental kollekció motorsport ihletésű, ám a tipikus stílusjegyek hiányoznak. Így például tipikusan ennél a műfajnál megszokott perforált bőrszíj nem jut szerephez. Helyette csattal, vagy olasz nubukbőrszíjjal kell beérnünk. Csalódást azonban ez ne keltsen, hiszen ennek ellenére is egy kifejezetten sportos megjelenésű időmérőt kapunk némi eleganciával ötvözve.
Ez utóbbi a segédszámlapok vízszintes elrendezésének, a számlap már-már monokróm színhasználatának, illetve szintén a számlap konzervatív színváltozatainak (fekete, illetve ezüst) köszönhető. A kevés pirosat a kronográf másodpercmutatója, illetve a pulzus mérésére használható skála képviseli. Utóbbi a kronográfoknál általában szereplő három skála közül a legritkábban szereplő, itt azonban mind a három szerepel, így a tachiméter (átlagsebesség), teleméter (távolság) pulzométer (pulzus) is. Ezzel pedig igazi ritkaságnak számít a kronográf.
Három az egyben
Többek között azért, mert viszonylag nehéz a három skálát úgy megjeleníteni, hogy egyrészt ne legyen zsúfolt a számlap, másrészt le is lehessen azokat olvasni. Adta volna magát a lehetőség, hogy például a tachiméter a lünettára kerüljön, de az valószínűleg zavarta volna a letisztult megjelenést.
Bár az óra nagynak tűnik, elsősorban a már említett letisztult, átgondolt megjelenés és a viszonylag keskeny lünetta miatt, valójában csak 42 milliméter a rozsdamentes acélból készült tok átmérője. A középrész vastagságából, illetve a márka pozicionáltságából persze már sejteni lehet, hogy egy 7750-essel van dolgunk. Jelen esetben a Sellita SW-510 kalibert találjuk a számlap alatt.
A 2+2 változatban induló modell szíjjal 2550, csattal 2600 euróba kerül, így aligha esik bárkinek is nehezére döntenie. Főleg, hogy a nubukszíjat sokkal nehezebb tisztán tartani, mint „mezei” bőrszíjakat. Aki pedig az árat sokallja; néhány éve már emlegetjük, hogy a kronográfok átlagon felül fognak drágulni, ezt látjuk itt is.
