Milyen kapcsolódási pontok léteznek egy világhírű cukrászmester, és a világ egyik vezető óragyártója között? Több is, mint gondolnánk! A következő interjúban többek között erre a kérdésre is keressük a választ. Enzsöl Balázs, a SEIKO Nagykövet Mestercukrász.
Barcelona, Budapest, Tokió
Igencsak méretes háromszög feszíthető e három világváros földrajzi elhelyezkedését jelölő, képzeletbeli támpontok közé. Bár rendkívüli távolság választja el e helyszíneket, mégis összekapcsolja őket egy magyar név, illetve a tökéletességre való megszállott törekvés.
Enzsöl Balázs
cukrászmester és világhírű cukrászkonzultáns olyan egyedi, másokra nem jellemző desszert különlegességeket készít, amelyek nem csak az ízlelőbimbókat, de látványukkal az ember szemét, szívét és lelkét is elvarázsolják.
Szó szerint tátva marad a szánk egy-egy édességcsoda láttán. Szeretnénk, de megkóstolni mégsem tudjuk, hiszen jellemzően külföldi megrendeléseket teljesít, illetve a jól ismert közösségi média platformokon ad ízelítőt az általa megálmodott finomságokból, már ami a látványt illeti. Ahhoz, hogy a Balázs tervezte desszerteket valaki tényleg megkóstolhassa, bizony el kell utaznia valamilyen távoli vidékre, Szingapúrba, Katarba, vagy épp Kanadába.
TV Séf
Annak, hogy mégis Budapesten találkozott velünk, elsősorban a hazai televíziós szereplései szolgáltatnak apropót, hiszen az egyik legnézettebb kereskedelmi televíziós csatorna fő műsor időben sugárzott főzőversenyének sütő műsoraiban immár második éve tűnik fel, mint a versenyzők életét cukorba forgatott áfiummal megkeserítő, kegyetlen tempót diktáló vendég, máskor, mint a komplett műsor nagyra becsült és legalább ennyire sokat követelő szigorú ítésze.
Nagykövet
Számunka azonban nem feltételen csak ezért, de az órák iránti szeretete okán lett figyelemre méltó személyiség, különösen, mert – szemben a legtöbb hírességgel – nem az unalomig látott „villantós” márkákkal henceg, ellenben bevállalja, hogy ő igenis egy szerszámot, egy eszközt lát – leginkább – a csuklójára feszített időmérőben, ami épp ezért tökéletesen, precízen és mesterien kell hogy tegye a dolgát. Minden egyes nap, minden egyes másodpercében.
Balázs ettől sem több, sem kevesebb elvárást nem támaszt saját magával szemben sem, de engedjük most már, hogy minderről saját szavaival meséljen:
Interjú
Óra Magazin: Köszönjük a megtiszteltetést, hogy szántál ránk időt, s beszélgethetünk egy kicsit az órákról és rólad, illetve a „köztetek” lévő kötelekről. Különösen, hogy – amennyiben jól tudjuk – már évek óta külföldön, jelenleg épp Barcelonában élsz. Mesélj kicsit magadról, miként és miért pont Spanyolország?
Enzsöl Balázs: 2005 óta élek külföldön. Barcelonába 2016. augusztus 26.-án költöztem Tirolból, Ausztriából. Albert Adria egyik Michelin-csillagos éttermében, az Hoja Santa-ban kaptam főcukrász állást. Már azelőtt is terveztem, hogy elindítom a saját konzultációs vállalkozásomat, de ezzel a lehetőséggel fel tudtam tenni a koronát addigi karrieremre.
Elképesztő volt a hely, illetve ott dolgozni is rendkívüli élmény és rengeteg tudással vértezett fel. Majd mikor saját lábakra álltam, a hirtelen felfutó konzultációim és tanfolyamaim mellett is maradt Barcelona a bázis, bár lényegében egy adott évben sokkal többet tartózkodtam a legkülönfélébb földrészeken és országok éttermeiben, cukrászdáiban, mint „otthon”.
Ennek aztán – átmenetileg – sajnos a világjárvány vetett véget.
ÓM: Hogyan és miért kerültél aztán újra haza?
EB: 2021-ben az RTL Klub megkeresett, hogy lennék-e az akkor újonnan induló Mestercukrász – Az édesszájú Konyhafőnök c. műsoruk zsűritagja. Érdekes történet, ahogy aztán kialakult (nevet).
Éppen költöztem vissza véglegesen Spanyolországba, mivel a sok tanfolyam és konzultáció miatt már „soklaki” életet éltem. Akkoriban egyébként Magyarországon is rendszeresen tartottam tanfolyamokat. Amikor felhívtak, és elmondták, hogy mit szeretnének, épp abban a pillanatban csomagoltam ki az utolsó dobozt, csaknem 1800 kilóméterre Budapesttől, ezért határozottan rávágtam, hogy „nem, köszönöm”, és letettem a telefont.
Szerintem meglepődtek rendesen, de a barátnőm unszolására aztán adtam a felkérésnek egy esélyt, majd több telefonbeszélgetés után végül is elvállaltam. És a többi már ugye történelem… (mosolyog).
SEIKO
ÓM: Bár első látásra nem értelemszerű a kapcsolat az órák és az édes élvezetek világa között, mi egy korábbi videóból már tudjuk: minden mindennel összefügg. Hogyan lettél SEIKO nagykövet?
EB: Egy nagyon jó ismerősöm, aki azóta, mondhatom, hogy a barátom lett, ajánlott be a Seiko Magyarországnál. Órát rendszeresen viselek, viseltem mindig is. Közben – főleg a televíziós szereplést követően – kerestem a potenciális partneri, illetve marketing együttműködéseket. A SEIKO a világ egyik, ha nem a legjobb óramárkája, és Lichtenberger Attilával, a magyarországi képviselet tulajdonosával is hamar megtaláltuk a közös hangot.
ÓM: Ezen felül, milyen viszony fűz az időmérés, a karórák világához? Kizárólag csak a SEIKO “létezik”, vagy voltak azért kalandok a “házasság” előtt? Te is a tipikus “első órám egy Casio volt” nemzedékhez tartozol, vagy másképp indult a kötődés?
EB: Szerintem a mi korosztályunkban mindenkinek, de legalább is valamennyi fiúnak, gyereknek, fiatal felnőttnek, szinte mindenkinek volt Casio órája annak idején, sőt! Akinek számológépes Casio-ra futotta, az irtózatosan menő volt akkoriban (mosolyog).
Kései 1980-as, korai 90-es évek Magyaroroszága, átlagos, illetve megfizethető szinten nem is volt kérdés, hogy csakis a Casio. Aztán persze sok minden megváltozott. Számomra is kinyílt a világ, ahogy az országba is eljutottak szépen lassan a lehetséges alternatívák, illetve szinte mindenki tudomást szerzett a különféle svájci, japán, esetleg német és amerikai márkákról is. Még akkor is, ha különösebben nem érdekelte az embert az órák világa, azért találkozhatott velük és tájékozottabb is lett. Később aztán az internet és végül a közösségi média elhozta ebben is a bőség zavarát.
Visszatérve a kérdéshez, számomra az óra leginkább egy eszköz, egy műszer, egy segéd, egy asszisztens. A feladata, hogy mérje és mutassa az időt, de azt mindig, minden körülmények közt a lehető legpontosabban és a legmegbízhatóbban. Kövezzetek meg, de én kedvelem az okosórákat is. Rendszeresen viselem is őket, néha egyik kezemen azt, másikon természetesen egy SEIKO-t (kacsint).
A funkcionalitást tisztelem és keresem, illetve szeretem egy órában, ezért áll hozzám közel a SEIKO. Különösebb sallang és ámítás nélkül, a SEIKO és a társmárkái abban jók, és abban nagyon azok, amiben ígérik, hogy jók lesznek.
Spring Drive szerkezet, tessék!
A világ legpontosabb óraműve, legalább is, ami csuklón viselhető. Ellenálló, kevés „macerát” igényel, szinte mindent kibír és közben teszi a dolgát rendületlenül. Nem mellesleg gyönyörűen folyik az a bizonyos másodpercmutató. Mindannyian ismerjük. A titánból készült óra ráadásul rendkívül kényelmes, azaz praktikus, könnyű, de szívós is, nem kapsz infarktust, ha véletlenül odaér vagy odakoccan a gránitlaphoz, vagy odacsapod kicsit mosogatás közben. Ezek az órák arra készülnek, hogy viselje őket az ember, bármilyen tevékenység közben. Bátran benyúlok vele a -4o fokos sokkolóba, vagy a 220 fokosra állított sütőbe, jöhet velem futás közben, utána sincs semmi baja. A szaunában, víz, szél, kakaópor, zselatin, mindegy neki, legfeljebb, ha meg kell mosni néha, hogy szépen csillogjon a fénye munka után. Ezért lett a SEIKO szerelem.
ÓM: Ha már „szerelem”, avagy elköteleződés, jók az értesüléseink, hamarosan Magyarországon is megkóstolhatja majd a nagyérdemű azokat az eszméletlenül különleges desszerteket, amiket a különféle közösségi platformokon láthattunk tőled? Ne árulj el semmi titkot, de egy kicsit azért csigázzuk fel az olvasókat!
EB: Nem tudom, hogy honnan vagy ilyen jól informált, de valóban, ha minden jól megy, akkor 2023-tól a magyar közönség is megkóstolhatja a desszertjeimet. (Kacsint) Hogy hol és milyen formában? No, igen ez egyenlőre maradjon titok!
ÓM: Várható SEIKO vagy más, de óra témájú desszert tőled? A Mestercukrász c. műsorban láttuk a Fuji hegyet szó szerint tüzet és füstöt lövellni. Ha jól tippelünk, már ez a desszert is Japán, vagy a japán óragyártás koronázatlan Császára előtt tisztelgett?
EB: Szeretem összefűzni a desszertjeimet történetekkel. Fuji, Seiko, Japán, egyértelmű a kapcsolat. Illetve, ha kifejtjük, az első kettő emblémái is a Felkelő Nap Országának. Tervben van kimondottan Seiko-s desszert a közeljövőben. Részleteket egyelőre sajnos erről sem árulhatok el.
ÓM: Milyen óra van ebben a pillanatban a kezeden? Nem lenne meglepő, ha SEIKO feliratot látnánk rajta…
EB: Eltaláltad! Prospex LX Line GMT, titán tokkal és titán csattal.
ÓM: Mesélsz róla valamit? Miért pont ezt választottad?
EB: Szerelem volt első látásra! Van az úgy, amikor nem feltétlen tudod megmagyarázni, de ahogy megpillantod, elsőre azt mondod, hogy igen!
Ez az, ami kell, ami passzol hozzám, ami én vagyok.
Amint felkerült a csuklómra, megvolt a harmónia. A méret, a súly, a kinézet, minden ideális, mintha külön rám tervezték volna. Az előbb már soroltam pár szempontot, ami igencsak fontos a számomra, ezekben mind nagyon erős ez a Seiko, ráadásul, ahhoz képest mennyit nyújt, nem is túlzottan drága. Egyáltalán nem vagyok híve a felesleges hivalkodásnak, az értelmetlen pénzszórásnak. Ha valamit meg lehet csinálni 1 forintból, miért költsünk rá kettőt, nem igaz? Megfizethető, mégis tökéletes, a Spring Drive szerkezet számomra ideális, a másik időzóna funkció hasznos, egyszóval tökéletes.
ÓM: Szerinted mi a „szabály”? Darabra mennyi órája legyen egy férfi embernek, feltéve, ha anyagilag megengedheti magának, kedve szerint?
EB: Változó. Nincs erre szabály, vagy aligha lehet kőbe vésni. Régebben nekem is volt 5-6 órám, különböző márka, eltérő méret és dizájn. Általában az alkalomhoz és az öltözékemhez szoktam az órát kiválasztani. Most csak ez a Seiko van és egy okosóra. Ismétlem magam, de ez a kettő mind funkcióját, mind stílusát tekintve, jelenleg minden igényem kielégíti. Talán egy elegánsabb öltönyóra hiányzik, bár sem a munkám, sem az életvitelem, de a stílusom sem követeli meg kifejezetten. Persze, ha látok egy olyan új Seiko-t, ami hasonlóan megtetszik, biztosan lecsapok majd rá.
ÓM: Terveztek valamilyen “ehető” együttműködést a SEIKO Magyarországgal a közeljövőben? Jópofa lenne végre valahogy “felfalni az időt”.
EB: Ahogy már említettem is, nem kizárt. Szeretnék egy szép és különleges, eddig sosem látott „Seiko-s” tányérdesszertet tervezni, esetleg egy jövőbeni Seiko rendezvényen megjelenni vele. Idő és szándék kérdése
ÓM: Jól tudjuk, hogy az idei Kékszalag vitorlás versenyen is képviseleted a márkát, sőt az igen jól szereplő Prospex katamarán “hátán” is suhanhattál egy kört? Mesélj kicsit erről az élményről!
EB: A katamaránon nem sikerült mennem, de végig nyomon kísértem a srácok felkészülését, vittem nekik croissant, hogy legyen erejük megtartani a nagy szélben. (Nevet) Nagyon büszke vagyok rájuk. Férfiasan helyt álltak!
ÓM: Kedves Balázs, Tisztelt Nagykövet Úr, köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál és érdeklődéssel figyeljük, az órák iránti szeretet, valamint a vérprofi desszert-művészeted milyen szerelemgyerekeket szül a jövőben. S kíváncsian várjuk, milyen SEIKO-t látunk viszont a csuklódon legközelebb a tévé képernyőjén!