Szigorúan véve az Eterna Kon-Tiki Bronze Limited Edition nem is búváróra. A formaterv jellegzetes elemi, illetve a nyomásállóság (20 bar – 200 m) mind jelen vannak, hiányzik azonban az ISO-szabvány által megkövetelt búvárlünetta.Pedig ennek az órának a lünettája is csupán egy irányba forgatható, és skálát is találunk rajta. Igaz, a hozzájuk tartozó mértékegység nem perc, hanem a merülési mélység méterben kifejezett értéke. A lünetta háromszögét a percmutatóhoz igazítjuk, majd a lünettán leolvashatjuk az adott mélységhez tartozó fenékidő hosszát, amit felmerüléskor dekompressziós betegség elkerülése végett biztonsági megállók közbeiktatása nélkül eltölthetünk. Egyszerű példa: 60 méternél ez 5 perc. Tegyük hozzá, hogy ez azért elméleti érték, amatőr búvároknak ennek ellenére is érdemes megállókat beiktatni.
Ennyire talán már nevezhető különcnek a tok megformálásához kiválasztott anyag. Mint látszik, a bronz mellett döntöttek, ami az Eterna esetében premiernek számít. Eddig ugyanis nem készült náluk ilyesmi. Az ötlet egyébként pont a Kon-Tiki esetében szinte tálcán kínálta magát. Mint tudjuk, a Kon-Tiki-expedícióval a norvég etnográfus Thor Heyerdahl azt akarta bizonyítani, hogy a Kolumbusz előtti civilizációk képesek lehettek a Csendes-óceán átszelésére és Polinézia benépesítésére. A bronz, mint több évezredes anyag, lényegesen később jelent meg Dél-Amerikában, mint a Közel-Keleten, illetve az azzal határos földrajzi helyeken, és akkor is inkább dísztárgyakat készítettek belőle, mintsem szerszámokat. A tengeri, hajózási tematikán felül tehát történelmileg is hűen illeszkedett volna a Kon-Tiki-kollekcióhoz. De végül is jobb később, mint soha. Így legalább volt idejük olyan részleteket kidolgozni, mint például a korona. Oldalról nézve ugyanis akár egy inka napábrázoláshoz is hasonlíthat, elvégre a Kon-Tiki elnevezés a inkák legfőbb istenségének, Viracochának ősi megnevezése.
Szintén egyedi a már fentebb említett lünetta, illetve hogy valamilyen színezett fém, pl. eloxált alumínium helyett kerámiát használtak. Ezenfelül pedig ne feledjük a manufaktúraszerkezetet, a 3902A-t, amely a jogosan méltatott 39-es kalibercsaládhoz tartozik. Mindehhez jön az évforduló alkalma, a expedíció ugyanis pont 70 évvel ezelőtt zajlott. Egyedül a 300 darabos mennyiség tűnik kevésnek, még akkor is, ha az óra ára jócskán meghaladja a kétezer eurót, magyarul nem érdemes sokat habozni.
[ape-gallery 1775]
