Mindenki látott már afféle „fura alakot”, aki csuklón befelé fordítva viselte az órát. Ha máshol nem, Keanu Reeves legújabb filmtrilógiájában, ahol a már-már mitikus, szomorú szamuráj szerű, ex-bérgyilkos szintén „rosszul” hordja azt. Meglehet, hogy épp John Wick következő órájába futottunk bele a 2019. évi bázeli vásár egyik épületében, ezért beszélgetésbe elegyedtünk egy merőben szokatlan márka, fiatal, ám annál inkább agilis tulajdonosával. Lássuk, hogy úszik az FD HERMANN Type LATERAL Serie 2 modellcsalád árral szemben!
Genfben, 1989-ben született Daniel Hermann, és ahogy ő maga fogalmaz, csaknem szó szerint a Rolex gyár tövében látta meg a napvilágot. Szobája ablakából nap mint nap csodálta a világ talán legsikeresebb óragyárát, nem csoda, hogy nagyon hamar élénk érdeklődéssel fordult a karórák felé.
A felnőtté válás rögös útja azonban nem igazán volt kedves hozzá. 16 évesen jobb híján kerékpárbolti eladóként kereste a napi betevőt. A ketyegők melletti másik szenvedélye a magasabb presztízsű autók iránti rajongása végül két évvel később, 18 éves korában saját vállalkozás beindítására ösztönözte.
A kezdet meglehetősen szerényen indult, hiszen lényegében egy autómosót üzemeltetett, bár kifejezetten a luxusautók ápolására szakosodva.
Később, talán épp a betérő vendégekkel kötött ismeretségnek hála, a cég szállítmányozással, illetve kereskedelmi és pénzügyi tanácsadással bővítette portfólióját. A vállalkozásban testvére, Francois segítette, aki hosszú betegeskedés után, 2013-ban hunyt el. Neki állít emléket a cégérben első helyen megjelenő „F”, hiszen a saját óramárka létrehozása legalább annyira volt az ő álma is, mint amennyire Daniel szívügye.
A kezdetek
Talán épp testvére elvesztése adta meg az utolsó lökést, hogy végül 2014-ben belevágjon a márka létrehozása, illetve saját órájának kifejlesztésébe, hogy végül háromévnyi kemény munka eredményeként, 2017-ben elkészüljön az első FD HERMANN prototípus.
Az alapötlet egyébként jóval korábbról, a még csak 8 éves Danieltől ered. Családjuk barátján látta, hogy az a fent írt „John Wick stílusban” viseli óráját.
Azaz, ott ahova minden „normális” esetben a tokot fekteti az ember épp, hogy a szíj csatja feszít, miközben az óra számlapja viselőjének arca felé néz, szinte folyamatosan, mindegy épp mit csinál a kezünk. Az ötlet szöget ütött a fiatal álmodozó fejébe, és lássuk be, van benne ráció.
Hiszen ha bármilyen más órát „rendeltetés szerűen” viselünk valamilyen mozdulat mindig szükséges, hogy szemünk felé fordítva, leolvashassuk róla a pontos időt.
A „befelé” fordított viselet sem mentesít ettől tökéletesen, de talán a legtöbb élethelyzetben valóban rövidebb az az út, amit kezünknek mozognia kell ahhoz, hogy lássuk, merre járnak a mutatók.
Ráadás a testünk felé fordított tájolás nagyobb védelmet biztosít az órának, hiszen azt általában a karcok, a véletlen ütések, bármilyen sokkhatás a felénk irányuló, külső „támadások” miatt éri. A befelé rejtett órát ellenben a testünk védelmébe veszi. No persze mindennek ára van. Így hordva az órát nem látszik ugyanis, hogy mit viselünk. Csökken a „menő faktor”, esik a „divatosság index”.
Daniel Hermann, a 8 éves korában látott ötlettől vezérelve álmodta meg saját óráját, bár az abszolút praktikum és használhatóság jegyében némileg finomított az eredeti koncepción. Legfontosabb célkitűzése egy teljesen egyedi időmérő megalkotása lett. Egy olyan időszakban, amikor az ún. nagy márkák, leginkább csak saját múltjuk sikeres darabjait csiszolgatva próbának újabb és újabb milliókat kicibálni vásárlóik zsebéből. Ráadásul a kisebbek is lényegében e dicső példaképek modelljeit többé-kevésbé, de másolják. Emellett üdítő látni, hogy a kvázi egyszemélyes vállalkozás mer nem egy lenni a sok „homage” márka közül. A gyors meggazdagodás csalfa ábrándjának hajszolása helyett, az FD HERMANN valami tényleg eredeti megoldást tesz az asztalra, ráadásul olyan minőségben, ami ebben a formában majdhogynem lehetetlennek tűnik.
De mégsem az!
Beszéljünk végre az órákról. A Type LATERAL Serie 2 család három konkrét darabot számlál. Mindhárom közös jellemzője az „elforgatott” kialakítás. Elsőre talán nem is egyértelmű, de ezeket az órákat a csukló oldalára, az élére kell felcsatolni. A tervező gépkocsik, illetve a száguldás iránt táplált rajongása okán, olyan megoldást keresett, ami a leginkább alkalmas arra, hogy vezetés közben a lehető legkönnyebben leolvasható órát kínáljon az erre fogékony közönségnek. A kormányt fogva, egy FD HERMANN órát viselve, annak számlapja lényegében mindig a viselője felé néz, aki egyetlen pillantással láthatja mennyi a pontos idő. Miközben figyelmét semmilyen más, felesleges mozdulat sem tereli el az úttesten történő eseményekről.
Az ötlet egyébként nem egészen új keletű. Ahogy írtuk is, alapja az a viselési stílus, ami rengeteg tevékenység vagy élethelyzetben praktikus. Az 1960-as, 70-es évek versenyautó pilótái gyakran viseltek így, vagy hasonlón elforgatva órát. S lássuk be, ha kicsit lazább az óraszíj, mi magunk is jártunk már hasonlókép “kifordítva”, a lenti képen látható mozdulat közben.
Karbon kocka
Az egyedi jelleg nem torpan meg a formabontó viselési módhoz igazított tokformánál. Az óra legnagyobb trükkje az anyaghasználatban rejlik. A sorozat első modellje széntokos. Ez az anyag persze ma már nem teljesen szokatlan, bár kétségtelen, hogy leginkább a felső kategóriára jellemző. Azonban, amíg a többség lényegében szénszálak és valamiféle kompozit anyag, jellemzőn ragasztó, rétegezett elegyét préseli a megfelelően kialakított öntőformába, s magas hőfokon „kisüti” azt, addig az FD HERMANN egyetlen blokk karbonkockát készít.
Ebből aztán géppel kimarja a szükséges alakzatot, s végül kézzel csiszol és políroz a kívánt végeredmény elérése érdekében. Az eljárás több okból is kimagasló. A felülete talán az egyik legszebb textúrával bír, amit széntokos órán eddig láttunk. Egyébként kifejezetten emlékeztet a Baselworld hatalmas főépületének külső, hullámokat utánzó borítására. Másrészt rendkívül kellemes a tapintása. Az óra félelmetesen könnyű, mindössze 39 gramm, szíjjal együtt! Mindemellett 100 méterig vízálló, koronája titán és csavarzáras.
A pihe könnyű, ám mégis eléggé vízálló kialakítást szintén az egyetlen karbonkockából történő kiesztergálásnak köszönheti. Az eljárásnak hála ugyanis nincs szükséges semmilyen belső tokozásra, ami a legtöbb más, vízálló, de széntokos óra esetén bizony alapfelszereltség.
A szerkezet,
csontvázas kialakításának hála, a számlap felől is jól látható. Ha jobban megnézzük a képeket, láthatjuk, hogy itt valami „nem stimmel”. Bizony, mert nem csak az óra „tájolásával” fordult fel a világ, de a szerkezet is „hanyatt fekszik”. A mutatók felől a szerkezet hátsó, avagy alsó felét, az alsó csapágylemezt látjuk. Az óra mechanikus, de kézi húzású, 80 óra járástartalékot biztosít. A fordított szerelés miatt, a koronát magunk felé, azaz lefelé tekerve lehet azt feltölteni. A maximális kapacitás eléréséhez közel, 5 kattanás jelzi, hogy lassítsunk.
A koronát a másik irányba, magunktól elfele hajtva viszont a mutatókat manipulálhatjuk. Ez esetben természetesen nem számít a túlhúzás, nem tudunk kárt tenni a mechanikában. Ez utóbbit egyébként a szintén svájci szerkezetgyártó manufaktúra, a Fleurier gyártja. Ha ismerősen cseng e név, nem véletlen. Ez a cég gyárt szerkezetet, illetve modulokat többek között a Parmigianinak, a Vacheronnak és a Richard Millenek is!
Titánok
Az FD HERMANN óra 40 mm tokátmérővel érkezik, karbon mellett, a némileg olcsóbb titán tokkal is. Ez utóbbi esetben erősnek ígért DLC bevonat gondoskodik az időtállóságról. A fémből készült modellek súlya szintén igencsak csekély, mindössze 62 gramm, szíjjal együtt. Ez utóbbi felszerelés kézzel vart, aligátor, vagy cápa bőrből készül, és nagyon masszív tépőzár rögzíti, arccal a viselő felé.
Az óra- és a percmutató mellett egy apró, alig észrevehető másodpercmutató ad folyamatos visszajelzést az óra járásáról. Mindhárom finoman, de lumineszcens festékkel is kezelt. Felettük az üveg zafír, három réteg tükröződésgátló réteggel bevonva, amitől kristálytisztán leolvasható a számlap, még gyér, vagy épp túl heves fényviszonyok mellett is. Az óratok is a zafírüveg felől nyitható. Titán csavarok rögzítik a karbon, vagy oldalt magasfényűre csiszolt, DLC bevont, titán lünettát. S az szorítja helyére a tömítéssel körülbástyázott üveget.
A Daniellel való találkozó igencsak inspiráló élményre sikeredett, és nem csak azért, mert az egyik szíjnak köszönhetőn immár szárazon is simogathattunk cápát, de öröm látni azt a fajta eltökélt lelkesedést, ami üde vérfrissítést hozhat a luxusórák alapvetőn öntelt, óriásira dagadt, kockázatot egyre kevésbé vállaló, profitmaximalizáló cégcsoportok által uralt piacon.