Retró, retró, mindig csak a retró. A Frédérique Constant Art Déco női órájával legalább olyan korszakot idéz fel a múlt évszázadból, amely valóban tudta, mi is az a fényűzés.
Az art décóról van szó, amely az I. világháború és a nagy gazdasági világválság alatt élte fénykorát, és messze nemcsak a művészetekre, hanem a társadalomra is nagy befolyással bírt. Szerencsére vették a fáradságot, és elmozdultak a belépőkategóriás női óráknál előszeretettel alkalmazott gyöngyház számlapos órák világától. Ami ennél is örömtelibb, hogy a szokásos kerek formájú tok helyett egy új, 25×30 milliméteres oválisat terveztek. Tény, hogy illik ez a forma a korszakhoz, ugyanakkor valamennyire kockázatos is. Úgy tűnik, a vásárlóközönség annyira nem díjazza a megszokottól eltérő formákat, és ebbe bizony az ovális is beletartozik. A Frédérique Constantnál sokkal nagyobb presztízsű márkák is vért izzadnak különleges formájú óráik értékesítésével, és valójában csak egyetlenegy tudta akaratát ráerőszakolni a piacra. (A Breguet a Reine de Naples kollekciójával.)
Biztos, ami biztos a Frédérique Constant Art Déco igyekezett viszonylag költséghatékony lenni. Ezt most értsük szó szerint, és ne az olcsó eufemisztikus szinonimájaként. A modellből kizárólag rozsdamentes acél változat létezik, és csak fekete számlappal készül. Bár a számlap itt is gyöngyház, de ezt a fekete szín miatt senki nem látja, a központi rész gilosálása pedig kifinomultságról árulkodik. A szerkezet természetesen kvarc, átlagos képességekkel, azaz olyan havi 15 másodperces pontossággal dolgozik, és két évig húzza az elem.
A választék gyakorlatilag két változatból áll: a fekete szatén szíjas modellből, amelyet 825 euróért kaphatunk, illetve a fémcsatos 925 euróért.