„Egy szelet sohasem elég”, ahogy az egykori, nem túl kimunkált jégkrém-torta reklám hangoztatta, de hogy minden is kelljen, az egy szint után már nevetséges, sőt szánalmas. Rövid, polgárpukkasztó történet következik. Hamilton kontra Hamilton.
Bár a mondókánk fele része már bejárta a hazai médiát, ezért inkább arra fektetjük a hangsúlyt, hogy megnézzük – ha már ennyire erős reflektorfény vetült rá –, érdemes–e szétnézni a svájci gyártó aktualitásai közt.
Hamilton
1892, Lancaster, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok.
Világra jött az amerikai óragyártás máig jelenlévő szereplője, igaz csaknem 40 évvel az első, USA-beli óragyár (1854, Waltham Watch Company) létrejöttét követőn, de azért még így is igencsak úttörőnek számító időben és módon.
A bejegyzés évszámából nem nehéz következtetés, hogy a Hamilton Watch Company (is) zsebórák építésére vállalkozott, méghozzá alternatív, „hazai” megoldásként, szemben a svájci, illetve más európai (főleg angol és német) óramárkákkal; Illetve azok hiányát pótlólag, hiszen akkoriban az öreg kontinens nem mindig tudta egyaránt kiszolgálni az „otthoni” és az „új világban” felmerülő, egyre növekedő keresletet.
Sihuhu
A Hamilton a jóhírét az amerikai történelem egyik meghatározó „szereplőjének”, a vasútnak, illetve nyilván saját magának is köszönheti. Az 19. század végén, illetve a 20. század elején ugyanis nem működött kellőn összehangolt, egységes és pontos időmérés az amerikai vasúthálózat vonatkozásában (sem), ami szükséges és elégséges feltétele lett aztán később a sorozatos késések, balesetek és egyéb, a rögzített pályán való közlekedéshez köthető anomáliák elkerülésének.
Az Egyesült Államokbeli vasúti időmérés megreformálásához köthető, ahhoz eszközt (órát) adó Hamilton ekképp vetette meg lábát az órás, és nem mellesleg az USA történelmében, s annak ellenére, hogy 1969 óta szülő országában, mint gyártó, a szó szoros értelmében, már nincs jelen, mind a mai napig meghatározó és jelentős, legalább is a megfizethető karórák szegmensében, de már úgy, mint a svájci Swatch Group tagja.
Siker, fény, csillogás
Nem mellesleg Hollywood folyamatosan „észben tartja”, gondoljunk csak legutóbb a Csillagok között (Interstellar) c. filmre, vagy a talán még ennél is nagyobb sikerű és több évtizedes múlttal, illetve immár 4 egészestés mozifilmmel is fémjelzett Sötét zsaruk (Men in Black) c. filmre…
Lewis Hamilton
Az nem kérdés, hogy az 1985. évben született, azaz még meglehetősen ifjú titán, brit Lewis Carl Davidson Hamilton, jelen pillanatban (a legendás, ám sajnos már jó ideje bizonytalan állapotban, a világtól rejtve tartott Michael Schumacher mellett) a Formula 1 (magyarul Forma 1) autós – versenysport legsikeresebb versenyzője. 7, azaz hétszeres világbajnok (ahogy Schumacher), megannyi rekord megdöntője, s jelen pillanatban karrierje csúcsán állva – ismerve a sportág jelenlegi szabályrendszerét, felállását és a vetélytársak technikai képességeit és állapotát – még legalább 1, ha nem több világbajnoki trófea és megannyi futamgyőzelem várományosa.
Lehet kedvelni, de mindenképp könnyebb utálni, amiért ő maga igen sokat tesz is, hiszen hivalkodó sztárallűrjei, rendszeresen előadott, hisztis megnyilvánulásai, egész személyiségének, megjelenésének és viselkedésének összhatása távol esik attól, ami az európai értékrend és értékítélet szerint úgy általában bevett és elfogadott.
Népharag
Az ember maga a stílus, ám Lewis Hamilton nem pusztán stílusával, de az imént megpendített teljesítményével sem feltétlenül lopja be magát maradéktalanul a „nézők” szívébe. Értelemszerűen, a rajongótábora végtelenül boldog a sorozatos győzelmek láttán, miközben azon érdeklődők, akik szeretnének izgalmas, változatos versenyeket látni, épp úgy utálják őt, és az alá autót adó istállót, mint ahogy – emlékezzünk – annak idején a vörös lovas csapatot, és a hétszeres német világbajnokot köpködték.
Holott arról aztán végképp nem tehet az élen álló, hogy a vetélytársak egyszerűen nem képesek, már évek óta felnőni a feladathoz. Ilyen ez a népharag, az indulat és az érzelem vezéreli. Könnyebb arra haragudni, akinek szemlátomást jól megy, és különben is dögöljön meg a szomszéd tehene is…
Azért a pénz az úr
Arról viszont talán már inkább tehet Hamilton, hogy a fent nevesített óramárka és közte immár három éve tart egy jogvita, amiben a brit versenyző lényegében azt sérelmezi, hogy az ő nevét jogosulatlan használja a nála „alig” 93 évvel „idősebb” óragyártó.
„Hát van ilyen?” – Háborodhatott fel a pilóta, illetve az általa jegyzett IP44 vállalkozás, ami – csodák csodája – épp karórákat (is) szeretne árusítani, „Lewis Hamilton” márkanév alatt.
A történet ezen része az elmúlt napokban bejárta a magyar médiát (is), de alapos csúsztatásokkal. Szó nincs arról, hogy a brit autóversenyző beperelte volna a Hamilton óragyárat. Épp, hogy a Hamilton támadta meg, szerzői jogainak sérelmére hivatkozva az IP44 féle „Lewis Hamilton” karórák és ékszerek forgalmazását. Azt kérték az európai szerzői jogi hivataltól, hogy tiltsa el ettől a céget, hiszen az ezzel megsérti az ő bejegyzett márkaoltalmát és védjegyét.
Válaszul az IP44 kérte, hogy ellenkező döntés szülessen és szüntesse meg a Hamilton márkaoltalmát Európában. Szerintük a Hamilton márka és végső soron a Swatch Group sérti Lewis személyiségi jogait, mivel jogosulatlanul használja ez utóbbi természetes személy „vele született” családi nevét.
Döntés
Az EUIPO (European Union Intellectual Property Office) az elmúlt héten tett (átmenetileg) pontot az ügyre.
Kimondta, hogy nincs olyan alapvető joga, egyetlen természetes személynek sem, ami lehetővé tenné, hogy egy másik, már oltalom alatt álló, bejegyzett márka, illetve annak tulajdonosának sérelmére, vele szemben elbirtokolhassa e védjegyét és márkanevét, pusztán arra való hivatkozással, hogy az adott márkanév megegyezik az arra jogot formáló természetes személy születési nevével.
Hogy ezzel véget ér a jogvita, illetve peres úton folytatódik–e tovább? Egyelőre nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy a versenyautó pilótának személyesen van–e egyáltalán bármilyen mértékben köze az egész skandalumhoz. Végtére is elképzelhető, hogy halvány lila gőze sincs, hogy a nevével pénzt csináló, divat orientált vállalkozás épp merre tesz – vesz. Arra jó eséllyel, nagyobb tétben lehet fogadásokat kötni, hogy az efféle, hozzá köthető cégek napi ügyviteléről birtokolt tudása erősen a nullához konvergál.
Másrészt, mivel az mégis csak az ő nevével él, a Lewis Hamilton személynévre hivatkozva felhozott, erősen vitatható és visszatetsző igények nyomán bonyolódó jogi procedúra, hosszú évei alatt, talán vehette volna a fáradtságot, hogy utánanézzen annak, mégis mi “folyik itt”, illetve adott esetben odaszólhatott volna a haveroknak, hogy „tesók, ez kicsit most túl lett tolva”.
Hamilton
Ehhez képest az immár jó ideje svájci óramárka teszi a dolgát. Viszonylag megfizethető karórákkal bővíti a manapság igencsak színes kínálatot.
VENTURA Skeleton Auto Limited Edition
Említettük a gyártó mozis vonatkozásait, amire egyből álljon is itt a legfrissebb példa. E csontvázas kivitelű, korlátozott példányszámban elérhető, automata húzású, mechanikus szerkezettel szerelt, szokatlan tokformájú, fekete karóra a Pókember: Hazatérés (Spiderman: Homecoming) c. mozifilmben debütált, 2017-ben.
999 db készült belőle, ehhez mérten az ára – a megfizethető kategóriában legalább is – meglehetősen borsos, 1.990 CHF, azaz több, mint 650.000 Ft. Az egyedi megjelenésnek mindig ára van.
Ezért az összegért megkapjuk a Swatch Group, illetve az ETA egyik legfrissebb szerkezetét, 80 órányi járástartalékkal és viszonylag csontvázasított kialakítású számlappal, abszolút feketére hangolva.
A VENTURA modellcsalád egyébként mondhatni ikonikus, bár nem terjedt el túlzottan, annak ellenére, hogy 1957-es megjelenését követően maga a Király is előszeretettel hordta. (Nem, nem Jimmy, hanem Elvis Presley.)
E múltbéli dicsőségnek állít emléket a VENTURA Elvis80 Auto modell. Elvis 80. születésnapján lett elérhető, acélcsattal, és rugalmas szíjon is.
Khaki Navy Scuba Auto
A Hamilton Khaki Navy Scuba Auto lehet a jó választás a gyártó kínálatából, amennyiben előnyben részesítjük a komolyabb vízállóságot. (A VENTURA modellek mindössze 50 méterig, azaz inkább csak szimbolikus mértékűt vállal.)
40 milliméteres átmérővel készített, rozsdamentes acél tokja 100 méteres mélységben sem engedi betörni a vizet. Dátumablakkal, testes mutatókkal és számlapi indexekkel, no meg bőséges lumineszcens festéklökettel várja azon kedves vásárlók érdeklődését, akik a Rolex Submariner hangulatához közelítő, ám jócskán megfizethetőbb alternatívát keresnek.
A beltartalomra aligha lehet túl sok panasz. Az ugyanis a korábban említett ETA féle, H-10. 80 órás járástartalékot garantál az automata szerkezet. A csomag ára jelen esetben tényleg figyelemre érdemes, hiszen nem több, mint 770 svájci frank, azaz valamivel több, mint 230.000 forint.
American Classic PSR Digital Quartz – Limited Edition
Amennyiben csúcsra akarjuk járatni a funky – retro – disco-láz élményt, a fenti, digitális kijelzővel, arany (színű) vértben érkező droid lesz az “emberük”, ami úgy is néz ki, mint maga az 1970-es évek. A szerkezet természetesen ez esetben is (ahogy a Hamilton Pulsar 1970-ben bemutatott modelljei esetén) kvarc szabályozású.
A tok 40,8 mm x 34,7 mm, és ezüst, illetve acélszínben is elérhető. Ez utóbbi esetén 745 CHF, míg az aranyos opcióért 995 frank az ellenérték (hozzávetőlegesen 220-280.000 forint).
Hogy ez az összeg mennyire jutányos érte, azt mindenki maga dönti el, de az biztos, hogy nem sok minden másnak van efféle hangulata.
Jazzmaster Power Reserve Auto
A klasszikusabb, illetve elegánsabb megjelenés kedvelőinek szól a Jazzmaster kékje. Újfent automata hajtású, mechanikus szívvel, amely mindenben megegyezik a Ventura esetében használtaktól. Egyetlen többlete a hasznos, járástartalékot megjelenítő komplikáció.
A tok acélosan 42 milliméteres átmérővel érkezik, barna bőrszíjon. A kék számlaphoz általában ugyanis barna öv dukál.
Khaki Field King
Végül, bár a modellcsalád elnevezése – magyar nyelvű vidékeken legalább is – igen mókásan hangzik, mégis talán a legokosabb opció a Hamilton kínálatából. Ár-érték arányában mindenképp.
Az aktuális King verzió olyan sötét, hogy a negró világítana a számlapján, ha ott nem állna már amúgy is rendkívül sok, fehér információ. Egész órák 12-es és 24-es sorozata, percskála, napot megjelenítő nyílás, dátum ablak, minden mi szemnek s szájnak ingere.
40 mm-es acél tok, PVD bevonattal éjszakai üzemmódra állítva, bevetésre készen várja azokat, akik 650 svájci frank, azaz 200.000 forint alatti beruházás mellett minőségi, automata szerkezettel szerelt, megbízható karórát szeretnének, a – hála a brit versenyautó pilótának – manapság váratlan hírverésre szert tett márkától.