Talán mintha egy kicsit elkéstek volna a schaffhauseniek az IWC Ingenieur Automatic 40 modellel, de persze jobb később, mint soha.
A márka az Ingenieur-kollekcióval az elmúlt években nem nagyon törődött, pedig csak 2005-ben támasztották föl. A kiindulási alap persze nem az eredeti Ingenieur volt, hanem a Gérald Genta által tervezett 1976-os Ingenieur SL Jumbo. Manapság tulajdonképpen mindenki ezt a formavilágot képzeli el az IWC Ingenieur modelljei hallatán.
Egészen az idei modellig azonban az IWC Ingenieur órák csak ihletet merítettek Genta művéből, a hasonlóság nem volt annyira egyértelmű, mint most. A tavasszal bemutatott 40 milliméteres változat azonban nem csupán átmérőjével egyezik meg az 1976-os változattal, hanem megjelenésében is nagyon közel áll ahhoz. Többek között újra megjelent a számlapon a függőlegesen, illetve vízszintesen rovátkázott mezőkből álló, sakktáblaszerű mintázat.
A szerkezetet körülvevő lágyvas miatt elvileg az átlagnál vastagabb tokkal kellene számolni, ám az még a 10 millimétert sem éri el. Érdemi szerepet játszik ebben a 32111-es kaliber, amely öt napnyi járástartalékkal bír. A kalibert a ValFleurier gyártja az IWC számára, és gyakorlatilag a Richemont-csoport (amelynek az IWC is tagja) belépő, automata kaliberének tekinthető. Eredetileg a Baume & Mercier számára készült, de értelemszerűen kár lett volna csak nekik tartogatni.
Az időzítésre persze azért lehet panaszkodni. Az Ingenieur 1976-ban a harmadik volt a Genta által tervezett luxussportórák közül. Előnye volt azonban, hogy lényegesen kevesebbe került, mint két elődje (Royal Oak, és Nautilus). Ezen felül még az eredeti Ingenieur szellemiségét is sikerült részben megőrizni (lágyvas használata). Látva a luxussportórák iránti jelentős keresletet adódik a kérdés, hogy miért vártak ennyi ideig. Jelenleg a belépőkategóriától egészen az haute horlogerie-ig minden szegmensben találunk ilyen stílusú időmérőt. Az IWC-nek ráadásul saját, eredeti Genta-modellje is van, azaz nem kellett feltalálni a spanyol viaszt. Árbeli előnyét persze továbbra is tartja, bár a 12000 frank (titánért már 15000) azért nem éppen kevés.