E két, 21. századinak tűnő anyag különösen sok hírverést kap, ami az Hublot kampányait, illetve az egész órásipart illeti. A szénszáltokos Big Bang Unico modellekkel kapcsolatos tapasztalataink egy részét már korábban közreadtuk. Ezért most bal kezünkben egy másik Big Bang Unico Carbon, ezúttal Ferrari színekben, amíg jobb markunkban egy jócskán bearanyozott, de kerámia King Power várja, milyen eredménnyel jár az összevetés. Karbon kontra kerámia, Hublot módra.
Kerámia
Az „újdonság”, ami „mindössze” csupán csak 7000 éve ismert. Jó, csúsztatunk kicsit, lévén az ókori cserépedény nagyon nem az a cucc, amiből ma az Hublot varázsol. Az eljárás viszont hasonlatos. A hő erejével valami erősebb, tartósabb, ellenállóbb anyagot alkot az ember, kvázi egy marék homokból. A részletekért kattints ide.
De mit tud a hétköznapokban?
Könnyű. Bár tesztalanyunk, a belepakolt aranytömb okán jóval nehezebb súlyú játékos, mint szenesített vetélytársa. A kaucsuknak álcázott lunetta valójában masszív rózsaarany, az Hublot szavaival élve „King Gold” gyűrű. Mint egy ódon, beton kútkáva, úgy mélyed bele a tokba, bár csak a zafírüveg körüli ívben csillan. Arany a korona, a kronó gombok, a mutatók és a számlapi indexek. A mérlegelésen tehát komoly hendikeppel indul, ezzel együtt mégis kényelmesen viselhető darab.
A 48 mm széles toknak egyébként nincs műanyag hatása. A szemünknek persze elsőre a fém szebb. Vagy inkább azt szoktuk meg? A kerámia viszont menőbb. Nagy előnye, hogy nehéz megkarcolni, de sajnos nem lehetetlen. Viszont javítani tényleg nem lehet. Amíg egy acél vagy arany tok polírozva, a nagyobb sérüléseket anyagában feltöltve, könnyen újszerű állapotba hozható, addig egy kerámia toknál mindez felejtős.
A gyártó persze jó pénzért cseréli azokat az alkatrészeket, amelyek esetleg arra rászorulnak. Az Hublot okos. A nagyfokú karcállóság ára, hogy könnyen reped, hasad, törik. Legalábbis egy fémtestű testvérhez képest. Más gyártók megoldásaival szemben, ezért több kisebb, illetve nagyobb elemre szedhető a tok. Egy kerámia Panerai, Omega vagy Seiko, ha törik, dobós az egész tok. Hublotéknál viszont egyszerűen kicserélik a sérült modult.
Karbon
A kisebb, „csupán” 45 mm széles, Hublot Big Bang Ferrari Carbon szintén „modern” anyagból készült. Sőt. Az újdonság varázsa, történelmi távlatokban mérve, itt azért jobban megállja helyét. Hasonló jellegűt előszór 60 éve, 1958-ban kreáltak, az amerikai Union Carbide vállalatnál. Előállítása egyébként a kerámia esetén alkalmazott módszerhez hasonló. Extrém hő és kémiai folyamatok útján jön a világra.
Sokkal könnyebb, mint a kerámia. Kényelmesen viselhető, még akkor is, ha a King Power tok és kaucsuk szíj, kialakítása okán, hiába hatalmas, tele arannyal, mégis remekül körül fonja csuklónk. Sokkal kényelmesebben viselhető, mint akár egy 44 mm-es acél Panerai Luminor. Meglepő, de a 45 mm széles Ferrarinál is kényelmesebb a 48-as óriás. Egyszerűen jobb a tokforma és a szíj szekvenciális jellege.
A karbon is meglehetősen karcálló. Nem annyira, mint a kerámia, de majdnem. Ráadásul nem törik. Kicsorbulhat ugyan a tok széle, de egyben marad. Viszont ez a modell sem tehető rendben a sufniban, ha sikerül a felületét felsérteni. Javítása csere.
A karbon felület jelen esetben magasfényű, szemben a kerámia mattságával. Ráadásul ez utóbbi hajlamos az elszíneződésre, ha zsírral, olajjal, tisztító szerekkel érintkezik, s elfelejti tisztára mosni, majd alaposan eltörölni az ember. A széntok erre immun.
Összegzés
A tesztelt modelleket tekintve, a Carbon tűnik jobb választásnak. Strapabíróbb és ellenállóbb, a vegyi támadásokkal szemben is. Nem törik (könnyen), de eléggé karcálló. S mind ezek ellenére alig nyom valamit a mérlegen, kényelmes viselet. A jövő azonban igencsak bizonytalan. A kerámia, köszönhetően a folyamatosan fejlődő, előállítási technológiának, egyre erősebb. Szinte karcolhatatlan, nehezebben törik. Ráadásul az idei évben már láttuk, miként színesedik a paletta. Mindkét anyag lehet magasfényű és matt is, és a szén bár jellemzően fekete, de megint csak az Hublot az, akitől kaptunk már zöldet és kéket is. Mint oly sokszor eddig, valószínűleg végül az előállítási költségek alakulása, s a vásárlói preferencia dönt majd, melyikből lesz az általánosan használt „új anyag”, s melyik marad meg az egzotikus ritkaságok kategóriájában.
Bár valószínűbb, hogy ez utóbbiban ragad mindkettő, hiszen a műanyag tokos Casiokat és az acél tokos összes többit igen nehéz lesz háttérbe szorítani. A nagypénzű vásárlók többsége pedig szinte biztos, hogy továbbra is inkább a nemesfém órákat keresi.