Laikusoknak elsősorban látványos, kicsit járatosabbaknak azonban hamar feltűnik, hogy ennél azért több az Epos 3435 Verso. Felfordították.
Azzal persze nem árt tisztában lenni, hogy messze nem az Epos az első, akinek ez eszébe jutott. Arról nem is beszélve, hogy e gondolat mentén nála jóval nevesebbek is elkészítették már saját időmérőjüket (pl. a Breguet). Ugyanakkor a belépőszegmensben hasonlóval kifejezetten ritkán találkozni.
Hogy pontosan mivel is? A szerkezet fordított beépítésével. Az Epos 3435 Verso esetében ugyanis az óra számlapja helyén a szerkezet hátlap felőli oldalát látjuk. Persze az idő leolvasásához szerencsére nem kell lecsatolni az órát és megfordítani, az órák és percek kijelzését átvezették a szerkezet hátlapjára. A tulajdonképpeni számlapot, pontosabban egy skálázott gyűrűt, a rugóház hídjára erősítették. A fekete, szálcsiszolt számlap erős kontrasztban áll a szerkezet ezüstösen csillogó, cirádásan gravírozott részeivel. A gravírozás persze jó ötlet, de kivitelezése elárulja, hogy ez egy belépőkategóriás időmérő. Érdemes lett volna megfontolni, hogy a fekete gyűrű billegő fölötti részét elhagyják, ha már amúgy is látványról szól ez az óra, így a funkcionalitás, beleértve a leolvashatóságot is nem a legfontosabb szempont. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy pont a leolvasás a fekete gyűrű-számlapnak köszönhetően jól megoldott.
A másodpercmutatót már lényegesen körülményesebb lett volna átvezetni, így az maradt az eredeti helyén, és az óra hátlapjára került. Van tehát okunk megfordítani az órát. Persze csak egy kis ablakocskák találunk, és ez rendjén is van így, hiszen egy szerkezet számlap felőli oldal (ami most az óra hátlapja) összehasonlíthatatlanul unalmasabb a hátlapjához képest. Hogy a másodpercmutatónak funkciója is legyen, az ablak köré egy kis pulzusskálát helyeztek el, húsz szívverésre méretezve. Azaz a “Start”-tól indulva számolunk 20 dobbanást, majd leolvassuk a mutatott értékét.
Annak ellenére, hogy az órába egy módosított Unitas 6497 zsebóraszerkezet került, az Epos 3435 Verso nem nagy. A tok 42,5 milliméter átmérőjű, vízállósága pedig 5 bar/ 50 méter. Ez utóbbi jelentősége abban rejlik, hogy végre vannak olyan svájci márkák is, amelyek felismerték, hogy elegáns óránál is elégtelen a 3 bar, mivel gyakorlatilag egy óvatlan kézmosással is kárt tehetünk az órában. Ugyan lenne értelme az órát limitálni, hiszen kellően különleges ahhoz, ám ezt nem tették meg. Ne gondoljuk azonban, hogy korlátlan mennyiségben készül majd az óra. Garantálni lehet, hogy legfeljebb egy-két évig lesz gyártásban. A 1850 frankos ár pedig nem akkora összeg, hogy egy ilyen ritkaságon sokat kelljen gondolkodni. Dönteni azért van idő, mert bázeli újdonságként majd csak a vásár után, a tavasz második felétől lesz kapható.