Site icon ÓraMagazinOnline

Kronós Bond-óra

Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer

Meglehetősen új modell az Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer, amelyből most az elegánsabb, arany-acél kivitelt volt lehetőségünk közelebbről is megismerni.

Szokatlan módon egy egész évet kellett várni, mire a Diver 300m kollekció modelljei is átestek azon a ráncfelvarráson. amelyen 2018-ban a hárommutatós modellek is. Tény és való, hogy ebben a kollekcióban épp a hárommutatósok viszik a prímet, ám a kronográf változat jelentősége sem alábecsülendő. Azok ugyanis azon nagyon, nagyon kevés kronográfok közé tartoznak, amelyeket víz alatt is lehet működtetni. Talán megérdemelte volna a kronográf is az egyidejű frissítést.

Jobb később, mint soha

Ezen azonban tavaly év közben sikeresen túlestünk. Ha tippelni kellene, akkor a következőt 2023-ban várhatjuk, elvégre akkor lesz kereken 30 éves a Diver 300m alkollekció. Persze maga a Seamaster-kollekció ennél lényegesen idősebb: 2018-ban volt hetven. Ha megnézzük ennek a kollekciónak az eredetét, azt is megértjük, miért pont ebből került ki Bond órája. A II. világháború alatt az Omega a briteket látta el időmérőkkel, a háború során szerzett óraipari tapasztalatok pedig az első Seamaster órában jelentek meg a civil piacon is. Az 1948-as bemutatásakor a Seamaster neve ellenére természetesen nem búváróra volt, ellenben vízálló, és bizonyos mértékben a mágneses mezőkkel is dacolt.

Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer – illik észrevenni / Fotó: Venicz Áron

Végül a Seamaster volt az a kollekció, amelyből 1957-ben a márka másik két “mesteri” kollekciója is kinőtt: a Speedmaster és a Railmaster. A profibb Seamasterek mellett megmaradtak az elegánsak is, amelyek 1967 óta önálló kollekcióban szerepelnek. Ez a de Ville.

A név kötelez

Látható tehát, hogy ilyen jelentőségteljes múlttal ésszel kell hozzányúlni ehhez a modellhez. A leglátványosabb természetesen a számlap hullámmintázatának újbóli megjelenése. Hogy erről az előd kollekciónak miért kellett lemondania, továbbra is rejtély. Szemben az eredeti, 1993-as Seamster Diver 300m időmérők számlapjával a mostani hullámminta sokkal látványosabb. Persze maga a számlap anyaga sem réz immár. Ahogy azt a számlapon is láthatjuk, cirkónium-dioxid (ZrO2), közismertebb nevén kerámia a hullámok anyaga. Szintén kerámia a lünetta, amelynek alkalmazása itt nem öncélú. Mint a sérülésnek leginkább kitett eleme az órának, a kerámia itt tényleges funkciót is betölt.

Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer / Fotó: Venicz Áron

Szintén ilyen anyagból készültek a kronográf nyomógombjai is. Ahogy 1993-as bevezetése óta, ennél a változatnál is igaz, hogy víz alatt is használhatóak. Ugyanakkor ennek feltétele, hogy az órát rendszeresen szervizeljék. A tömítéseket ajánlott két évente cseréltetni, a nyomáspróbát pedig évente, elsősorban szezon előtt elvégeztetni. Persze ha valaki nem akar vele búvárkodni, akkor elég a nyomáspróba két évente is.

Sokoldalú

De miért is akarnánk vele búvárkodni? Bár tagadhatatlan, hogy az óra minden szempontból eleget tesz az ISO 6425 szabványban lefektetett követelményeknek, a finom részletek miatt kár lenne erre használni. Főleg az aranyat is felvonultató, vagy a tisztán arany változatokat. Ha pedig már az aranynál vagyunk, említsük meg, hogy az a márka saját ötvözete, amelyet Sedna-arany néven emleget. A névadó az alig húsz éve felfedezett kisbolygó, amely Naprendszerünk egyik legvörösebb égiteste. Az ékszeriparban használatos vörösaranyhoz képest is vörösebb az árnyalata. További ilyen részlet a csontvázasított mutatók. Nagyon nem jellemző, hogy ne csak a mutató fejébe kerüljön lumineszcens festék, hanem a keskeny vázba, sőt, még a kronográf összegzőjének mutatóiba is.

Ahogy látható, pusztán egyetlen összegzőt kapunk, amely a kismásodperccel kiegészülve harmonikus megjelenést kölcsönöz a számlap egészének. Ugyanakkor a kronográf órákat is mér, mivel a percmutatóval osztozik az összegzőn. Az ezt lehetővé tevő szerkezet a márka saját 9900-es kalibere. Ahogy arra az óra nevéből is következtethetünk (amelynek hivatalos teljes neve egyébként Omega Seamaster Diver 300m Co-Axial Master Chronometer Chronograph 44 mm), a szerkezet a márka legújabb, illetve bevált fejlesztéseit tartalmazza.

Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer / Fotó: Venicz Áron

Aminek ebből az egyszeri felhasználó örül, az a rendkívüli pontosság (kronométer követelményeket meghaladó), illetve a mágneses mezőkkel szembeni védelem. Azaz most már nem kell aggódni, ha pl. indukciós tűzhelyen főzünk, simán kibírja ez az óra. Gyakorlatilag bármilyen mezőt, amivel egy átlagember élete során találkozhat. Kivétel az MRI. Mielőtt abba betolnak egy kórházban, azért vegyük le a karóránkat. A szemfülesebbek azt is észreveszik, hogy a tok hátlapja üvegbetétes, ráadásul zafír, nem üveg, ami általánosan jellemző. A mágneses mezőkkel szembeni tolerancia szempontjából egyáltalán nem előnyös, ha nem tömör hátlap fedi a szerkezetet, de az Omega ennek ellenére is 15000 Gauss erőtérig biztosítja a szerkezet megfelelő működését.

Viselet

Lehet vitatkozni, hogy a kaucsuk, vagy fémcsat-e a jobb, jelen esetben inkább a csat mellett tennénk le a voksot. Egyrészt történelmi okokból. Az 1993-as első Omega Seamaster Professional Diver 300M Chronograph is fémcsattal debütált. Ráadásul a csat első ránézésre nem is változott sokat. Másodikra azért azt kell mondani, hogy szerencsére azért ez nem így van. Mai szemmel nézve az akkori csat jócskán hagy kívánni valót. Ugyanakkor az öt soros elrendezés mind a mai napig megmaradt. Az öt az valójában kilenc, elvégre a polírozott elemeket tartalmazó sor szemei valójában három részből épülnek fel. Korunk fémmegmunálási eljárásai sokkal precízebb kialakítást tesznek lehetővé, aminek köszönhetően a csat sokkal masszívabb benyomást kelt.

Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer – szükség esetén nyitott állapotban is vízálló a hélium szelep, igaz, csak 50 méterig / Fotó: Venicz Áron

Szintén a fémcsat mellett szól a rugalmassága. Elsőre ellentmondásosnak hangzik ez, ugyanakkor nagyon pontosan a csuklónk átmérőjéhez tudjuk igazítani. Erre a pontosságra a kaucsukszíj nem képes. Elsőként a csat végén félszemeket találunk. Ezek már nem tartalmaznak aranyból készült elemeket, mivel az esetek túlnyomó többségében a csuklóra igazítás során úgyis kiszerelik azokat. Persze a csuklónk átmérője napon belül is változhat. Ennek orvoslása a zár feladata. Összesen szűk kettő milliméterrel hosszabbíthatjuk meg a csatot. Szintén a zár tartalmazza a búvártoldatot is, elvégre eredetileg mégiscsak búvárórával van dolgunk. Ezzel a zárral a márka nagy adósságot törlesztett még 2017-ben, és kifejezetten jól is sikerült nekik.

Csuklópróba

A csuklóra feltéve meglepően stabilan ül fel a közel negyed kilónyi időmérő. Persze ennek ellenére azért senki ne várja azt, hogy könnyedén csúszik majd ki-be a mandzsetta alatt. Egyrészt 44 milliméter az átmérője, másrészt 17 milliméter magas. Ezzel azonban csak a hagyományt követi,, elvégre az első modell is 41,5 milliméter volt, ami 1993-ban kifejezetten nagynak számított.

Omega Seamaster Diver 300m Chronograph Master Chronometer – víz alatt is nyomkodhatjuk / Fotó: Venicz Áron

Ez az óra tipikusan az az eset, amikor nem pusztán a nevet kell megfizetni, hanem ténylegesen van mögötte tartalom is. Ebből nyilván nem nehéz kitalálni, hogy nem épp egy alkalmi vétellel állunk szemben. A legtöbb embernek ugyanis 3,8 millió forint nem éppen aprópénz. Ugyanakkor, aki rászánja ezt az összeget nem csak egy kiegészítőt, hanem mind műszaki, mind pedig szentimentális nézőpontból vizsgálva nagybetűs órát kap.

ww.omegawatches.com

[ape-gallery 7173]

Exit mobile version