A formáról nyilván mindenkinek az Apple terméke jut eszébe, pedig egyrészt a két órának nincs köze egymáshoz, másrészt az Hermès Carré H öt évvel előzte meg az almáét.
Az idei Hermès Carré H (ermeesz karé ázs, rövid á-val, ha valaki nem lenne frankofil, ami persze teljesen érthető) ráadásul már a ráncfelvarrott változata a 2010-ben bemutatott elődmodellnek, amely a bőrtermékeiről is ismert francia luxusmárka kifinomult formavilágát sikerrel ültette át az inkább határozottságot sugárzó négyzetes tokformára. Bár az Hermès nem ma kezdett el órákat gyártani, egy négyzetes óra megtervezése nem tartozik a könnyű feladatok közé, főleg ha annak az Hermès arculatát is türköznie kell. Ezért egy külső formatervezőt, a párizsi képzőművészeti intézet (ENSBA) egykori hallgatóját és számos formatervezési díjjal elismert Marc Berthier-t kérte föl. Neki köszönhető az óra minimalista stílusa.
Szintén őt kérték fel, hogy tervezze át egykori alkotását. A leglátványosabb különbség a megnövelt méret, amely az eredeti 36,5×36,5-ről 38×38 milliméterre nőt. Mivel négyzetes óráról beszélünk, ezért ez már bizony egy meglehetősen látványos darab. Hogy mégis egy szerethető tárgy legyen a csuklónkon, és ne egy ipari termék, az alapvetően négyzetes formát ahol csak lehetett lekerekítették. Ez nem csupán a sarkokat jelenti, hanem a tok oldalát is. Ennek köszönhető, hogy a megnövelt méret ellenére is viselhető maradt a darab, ám ennek ára is van. A befele ívelő tok oldalfala miatt a korona látszólag nem középen helyezkedik el, azaz közelebb a tok hátlapjához. Ez azonban tényleg csak a legszemfülesebbeknek tűnik fel.
A felfrissített számlap feltehetőleg többeknek is. A fekete és szürke színű változatok összesen három különböző felületkezelést vonultatnak föl. Az Hermèsre jellemző módon a számok a körívre merőlegesen állnak, és a szimmetria jegyében most is két számjegyűvé tették az egy számjegyű számokat (azaz egy helyiértékkel balra kaptak egy nullát).
Az igazi újdonságot azonban a tokban találjuk. Míg a 2010-es modellben a GP3200-as kaliber dolgozott, amelyet Girard-Perregaux szállított, addig az ideiben már a H1912-es szerkezet. Persze az Hermès az elmúlt idő alatt nem húzta fel saját szerkezetgyártó üzemét, viszont megállapodott a Vaucher Manufacture Fleurier-vel. Ez a vállalkozás hajlandó szerkezetekkel ellátni a márkát, cserébe pedig a Hermès készségesen biztosít bőrszíjakat a Vaucher Manufacture Fleurier-vel egy cégcsoporthoz tartozó Parmigiani Fleurier-nek. Persze a Vaucherben nem tömegtermelés folyik, szerkezetei drágábbak a piacon kapható hasonló termékeknél, és szebben is díszítettek. Ennek türkében nem meglepő, hogy az Hermès Carré H óráért 6500 frankot kérnek.