Olyan, az idei Baselworld alkalmával leleplezett újdonság járt nálunk, amely már ott is érdekesnek tűnt. A szó pozitív értelmében. Retro a köbön, fémötvözetek a négyzeten; Csuklón az ORIS DIVERS SIXTY-FIVE, a „kétszínű” búvár.
A konkrét modell hivatalos neve (ORIS DIVERS SIXTY-FIVE) ugyan hallgat róla, hogy itt bizony egy two-tone vagy bi-color, azaz “kétszínű” ketyegő a produkció sztárja. Méghozzá 100 méterig vízállóra gyártva. Csavarzáras korona, fém tok és szíj. Határozott, kör, illetve téglalap alakú indexek és masszív mutatók, mind lumineszcens festékkel töltve. A számlap körül 60 osztású, de 120-at „kattanó”, egyetlen irányba forgatható lünetta. Minden, amit egy rendes, bár inkább csak hobbi, esetleg félprofi felhasználásra szánt búvárórától várunk.
Az a bizonyos „érdekesség” faktor azonban korántsem erről szól. Búvárórákkal valószínűleg már szó szerint Dunát lehetne rekeszteni, s „kétszínű” kivitel is készült jó néhány. E stílus egyértelmű ura a Rolex, és szereti az Omega is, hogy csak kettőt mondjunk. E két márka, 99%-ban az arany és a rozsdamentes acél kombinációiban látja a sportos időmérők elegánsabbá, de legalább is feltűnőbbé tételének módját.
Hozzájuk képest az Oris most bronzra cserélte az aranyat és lássuk be, jól is tette.
Technikai adatok
Az óra ára bőven a megfizethető sávban maradt.
Ehhez persze a nem manufaktúrális, de ettől azért még svájci szerkezet is hozzájárul. A kézikönyv szerint az Oris 733 kaliber alakjában, ami valójában egy Sellita SW-200, ami igazából egy ETA 2824-2, némileg frissítve. No és persze a tipikus, piros Oris féle felhúzósúllyal megspékelve. Bár ezt jelen esetben az acél hátlap takarása miatt nem vehetjük szemügyre.
Ezzel együtt az 1904 óta talpon lévő, svájci gyártó 550-600 ezer forintnak megfelelő valutáért kínált, múltidéző modellje megéri a pénzért.
Örökség
Az ORIS DIVERS SIXTY-FIVE eme konkrét modellje különösen, de az egész széria a Heritage Line tagja. Magyarul a gyártó hagyományait kívánja tovább örökíteni, miközben emléket állítva, tiszteleg is előtte. 2019 (is) a retro éve. E sorozat az Oris első igazi búváróráját idézi, mely 1965-ben mutatkozott be a nagyközönség előtt. Innen az aktuális elnevezés is (Sixty–Five = 65). Ennek megfelelően az újdonság szinte megszólalásig viseli is az 54 éves ruhát. Tökéletesen átültetett formák, vonlak és ívek. A szegecses fémcsat sem maradt el. Persze apróságok, mint a csaton a zár, a korona mérete és működése, az anyaghasználat minősége értelemszerűen a 21. századi luxusóra-gyártástól elvártak szerint alakul.
Bronz!
S ha már anyaghasználat, térjünk rá végre a látnivalóra! A lünettában a betét, az indexek, a mutatók és a csatban a középső szemek bronzból, míg a tok, a korona, illetve a zár és a fémcsat szélső szemei, rozsdamentes acélból készültek. A számlap sötétkék, s van ugyan dátumablak, de hasonló háttérszínnel, vékonyka számokkal szinte alig bontja meg, sőt inkább erősíti a megjelenés harmonikus összképét.
Az óra tokja oldalt magasfényűre polírozott. Hasonlóan fényes a korona is, melyen ott díszeleg az ORIS felirat. Minden más szálcsiszolt. Különösen a lünetta megmunkálása egyedi és részleteiben is kiemelkedő. Matt, homokfújt hatású, miközben a rajta lévő, illetve a belőle kidomborodó osztások és számok szálcsiszolt felülete rendkívül igényes kialakításról árulkodnak.
A zafírüveg valóban erősen „kitüremkedik”, mégis a tükröződés épp csak annyira tapasztalható, ami még hozzátartozik a múltidéző hangulathoz, de a használati értékből már nem vesz el. Köszönhetően a dupla tükröződésgátló rétegnek. Színeikben a bronz részek rózsaarany vagy vörösaranyra emlékeztetnek. A megfelelő szögben aztán, a matt külső elemek remek látványban egyesülnek az üveg alá rejtett, polírozott indexek, magas fényével.
Élmény
Az óra bőrszíjjal is elérhető, bár igazán különleges, egyértelmű, hogy a kétszínű fémcsattól lesz. Még akkor is, ha egyesek csuklóján zöld csíkot rajzol majd az izzadtság és a bronz együttműködése. Némi belső információért erről kérdeztük a gyártót is, aki előadta, hogy hasonló jelenségeket ők is tapasztaltak a tervezés – gyártás során. Tesztelték is a várható következményeket.
Az eredmény: 10 emberből mindössze 1 keze mutatta az elszíneződést, és az sem maradt lemoshatatlan. Saját tapasztalataink szerint egy halvány karperec talán tényleg kialakul az egész napos viselés nyomán, főleg ha mondjuk fát ültet az ember a déli napon, 24 fokban. Ami egyrészt azt jelenti, hogy talán végre tényleg itt a nyár, de legalább is a tavasz, másrészt a bronz már csak ilyen. Ellenben a kézmosás teljesen eltüntette.
S az is lehet, hogy eleve csak „belénk beszélték” az egészet.
Patina
Az viszont sokkal érdekesebb kérdés, miként fog majd patina fejlődni a bronz felületeken.
Mint tudható, eme ókori fémötvözet sajátja, hogy főleg a nedvesség – izzadtság hatására elszíneződik, így ajándékozva meg egyedi megjelenésével. Nos, bár csak pár napig teszteltük, de alaposan, s egyelőre a lünetta változatlan, miközben a csat középső szemei már fejlődésnek indultak. Főleg a belső felültük, hiszen ott érintkezik az emberi bőrrel leginkább. A változás pedig végső soron kedves a szemnek. Szerencsére nem zöld, ellenben egyre sötétedő, matt barna árnyalatok jelentek meg a láncszemek belső oldalán, ezzel is fokozva a retro élményt.
