Egy kis túlzással kijelenthetjük, hogy ma már a tourbillon „kommersz” komplikáció. A feltalálása óta egészen az 1990-es évek elejéig eltelt két évszázadig olyan ritkának számított, mint a fehér holló, ehhez képest ma már úton-útfélen belebotlunk. Már középmárkák kollekciójában is jelen van. Ha ezen a területen az haute horlogerie szereplői újat szeretnének mutatni, akkor valami hasonlót kell letenni az asztalra, mint az Arnold & Son UTTE Skeleton. Olvass tovább
Sportóra a javából az Alpina új kronográfja, amely valójában azonban a 2015-ben bemutatott kronográf feketített változata. Ahogy a jó hosszú Alpina Full Black Alpiner 4 Manufacture Flyback Chronograph névből is kivehető, az órába manufaktúra kalibert építettek, méghozzá a AL-760-ast. Szép teljesítmény lenne egy középkategóriás márkától, ha alig egy évtizeddel piacra lépése után saját manufaktúra szerkezetettel tudna előállni. Az Alpina esetében persze tudni kell, hogy a Frédérique Constant áll mögött, az pedig már elég erős ahhoz, hogy saját kalibereket fejlesszen. Ez persze semmit nem von le az AL-760-as értékéből, sőt, talán még egyfajta biztosítékként is szolgál, hiszen a Frédérique Constantnak nem ez az első manufaktúra szerkezete. Olvass tovább
Az Officine Panerai meghatározó szerepet játszott abban, hogy a 2000-es évek első évtizedében egyre népszerűbbek lettek a nagy átmérőjű karórák. Emellett pedig sokáig mindössze két fő kollekcióval, a Luminorral és a Radiomirrel volt képes már-már fanatikusnak nevezhető rajongói közösséget építeni. Hogy trendfordulóról beszélhetünk-e, vagy egyszerűen még szélesebb vásárlói kört szeretnének megszólítani az idő majd eldönti, de tény, hogy az Officine Panerai Radiomir 1940 3 Days Automatic Acciaio (PAM00655) nem nagy, és a korábbi évtizedek megszokott stílusjegye, az úgynevezett szendvicsszámlap is hiányzik. Olvass tovább
Az Oris Artelier kollekció tagjaként a Calibre 111 sokakat szemöldökük felvonására késztetett. Először is azért, mert az Oris rendszerint beszállítók szerkezeteit módosítgatja és építi be óráiba, így kínálva versenyképes árakat. Az Oris Artelier Calibre 111-be viszont a márka saját szerkezete került, és ez persze azt is jelenti, hogy ára jelentősen felülmúlja az eddig megszokottat. Ugyanakkor aligha férhet kétség ahhoz, hogy ezzel a lépéssel az Oris újabb híveket is szerzett magának. Olvass tovább
Kettős évfordulóról is beszélhetünk a modell kapcsán. A márka alapításának centenáriumára, 2006-ban vezették be a 4810-es kollekciót, és ami a pénzügyi részét illeti, az elmúlt évtizedben ez a kollekció vált a legsikeresebbé. Bőven eljött tehát az ideje annak, hogy tíz évvel később igazítsanak egy keveset az óra vonalain és egyéb jellemzőin. Persze a kollekció talán legjellegzetesebb vonásához, a számlapon hullámként tovaterjedő Montblanc logó gilosált mintájához nem nyúltak: ez ugyanolyan lenyűgöző, mint 11 évvel ezelőtt volt, és egy kis gyakorlással a leolvashatóságot sem zavarja. Sokat módosítottak azonban a tokon. Olvass tovább
Az IWC szokásos rotációs modellfrissítési rendszerében 2016-ban a Pilot’s Watch kollekció volt soron. Ilyen stílusú óráknál a kompromisszum nélküli leolvasás és persze a fokozott terhelhetőség a két fő szempont, aminek egyenes következménye a meglehetősen méretes tok. Ennek eleget is tettek, így 48, sőt, 55 milliméteres változatokat is találunk a kollekcióban. Ez utóbbi persze utalás az IWC által egykor a birodalmi Németország légereje számára készített modellekre, és sokkal inkább gyűjtői értékkel bír. Kényelmesen viselni a férfiak közül is valószínűleg csak megtermettek tudják. Ennek tükrében már-már visszásnak hathat az IWC Pilot’s Watch Automatic 36, amely már a nevéből is elárulja, hogy mindössze 36 milliméter átmérőjű, ami a fekete számlapnak köszönhetően még kisebbnek is tűnik. Olvass tovább
A 2016. évi SIHH-en első ízben vehettek részt független és mennyiséget tekintve szinte elhanyagolható kis márkák. A kilenc kiválasztott közül az egyik a H. Moser & Cie, amely kulturális szempontból talán az óraipar számára legfontosabb modellt alkotta meg: a Swiss Alp Watchot. A kifinomult formaterveiről és végtelenül igényes manufaktúra szerkezeteiről ismert márka gyakorlatilag “beintett” az okosóráknak. Tegyük azért hozzá, hogy könnyen teheti ezt. A svájci óraipar belépő kategóriás modelleket előállító szereplői talán még okkal is tartanak ettől a trendtől. Vannak, akik saját okosórájukkal álltak elő, és vannak, akik szemet hunynak a jelenség fölött, és bizakodnak. Például abban, hogy az okosórák amolyan “kapudrogként” végül meghozzák a “rendes” óra vásárlásához való kedvet is. Olvass tovább
A Richemont-csoport aranytojást tojó tyúkja, a Cartier sem hazudtolta meg magát 2016-ban. Nemcsak új modelleket, hanem mindjárt egy teljesen új kollekciót mutatott be. Azért is említésre méltó ez a teljesítmény, mert tavaly is pontosan ugyanezzel a mutatvánnyal állt elő a francia gyökerű márka. Míg akkor a Clé de Cartier debütált, addig 2016-ban a Drive de Cartier mutatkozott be. Szemben a tavalyi Clével, a Drive határozottan férfiakat szólít meg, és a Cartier közelmúltjában ez már a második ilyen új kollekció (a Calibre de Cartier kezdte a sort). Olvass tovább
Talán nem is kell órakedvelőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, az Omega szállította azokat a kronográfokat, amelyeket az Apollo-küldetések során használtak. Egyetlen gond van csak velük: mindegyik kivétel nélkül az űrügynökség, és nem az űrhajósok tulajdona. A Holdat megjárt Omegák pedig mind valamilyen intézmény kiállítási anyagában találhatóak. Így az egyetlen időmérő, amely a Holdon is volt, és emellett magántulajdonban is van, és ráadásul egy jó történet is kapcsolódik hozzá, egy Bulova-kronográf, amelyet két éve bocsátottak árverésre. Olvass tovább
A neve ellenére eredetileg német márkánál zajlik a korszakváltás. Utód nélkül a márkaalapító kénytelen volt megválni müncheni székhelyű márkájától, és immár a név földrajzilag is az alpesi országhoz kötődik. Az óvatos útkeresés jegyében a meglévő kollekciókat igyekeznek csinosítani, bővíteni, és egy-két darabra valóban ráfér már a frissítés is. A Sirius Répétition à quarts például 12 éve változatlan formában díszeleg a kollekció legkülönlegesebb darabjai között. A márka alapításának 20. évfordulóján bemutatott negyedismétlős óra igazi különlegességnek számított akkoriban, szó szerint egyedüliként rendelkezett ilyen funkcióval a piacon. Olvass tovább
Ékszerészként érkezve az órák világába, a de Grisogono sokszor látványos és bizony méretes időmérőkkel hívta fel magára a figyelmet. Ha valamire nem lehetett panasz, az a formatervezés: nem biztos, hogy mindenkinek tetszett az eredmény, de azt senki sem tagadhatta, hogy nem fektettek bele rengeteg munkát. Önmagukhoz képest a New Retro egy kimondottan visszafogott darab, már-már meglepetésként hat, hogy a de Grisogono ilyet is tud.
Persze továbbra is kellően látványos az új modell, a szemek biztosan megakadnak rajta. Elvégre kimondottan ritka az olyan téglalap alakú tok, amely a karra nem merőlegesen, hanem párhuzamosan fekszik fel, és emellett visszafogott megjelenésű. Ráadásul a névben ígért retróstílus nem a 60-as, 70-es évek formavilágát idézi fel, hanem egy korábbi korszakét, amely ráadásul Európában kevésbé ismert. A II. világháború miatt ugyanis az Egyesült Államokban a 30-as évek végétől kibontakozó streamline nem tudott gyökeret verni. Ez a stílusirányzat a leglátványosabban az óra üvegén jelenik meg: a téglalap rövidebb oldalán ugyanis az üveg ívben csatlakozik a tokhoz. Ugyanezt a megoldást alkalmazták a hátlapon is. A számlapot azonban már inkább az 50-es évek ébresztőóráinak stílusában rajzolták, bár maga az óra ébresztőfunkcióval nem rendelkezik.
Mindezt egy meglehetősen nagy, 44×50 milliméteres tokba foglalták. A puszta számok alapján a méret hatalmasnak tűnik, de ne feledjük, hogy az óra párhuzamosan fekszik fel, így kényelmes viselni. A szerkezetről egyelőre nem áll rendelkezésre bővebb információ, ám feltételezhető, hogy egy, a márka stílusában gazdagon díszített ETA-ra vagy ETA-klónra támaszkodtak.
A Mido Belluna kollekciója elvileg az art deco formavilágát igyekszik karórába öltve is kifejezni, ugyanakkor görcsösen nem ragaszkodnak ehhez a saját maguk által szabott kritériumhoz. Ennek megfelelően klasszikus külsejű, római számokkal ellátott modellváltozat is belefér a kollekcióba, és helye van formabontó kiviteleknek is. A hét óránál elhelyezett kismásodperccel ellátott Belluna Small Seconds bemutatása után már csak idő kérdése, hogy a márka megtegye a következő lépést, és teljesen aszimmetrikus számlapot tervezzen. Olvass tovább
A néhány évtizeddel ezelőtt alapított, és továbbra is családi tuljadonban lévő márka idén két új modellváltozattal gazdagítja a hölgyeknek és uraknak is szóló GrandCliff-kollekcióját. A márkát talán leginkább a hat retrográd másodpercmutatót felvonultató óráiról ismerhetjük, amelyeknél tízmásodpercenként váltófutókhoz hasonlóan adja át az idő mérésének képzeletbeli stafétabotját. A GrandCliff-kollekció amolyan alcsaládja a GrandCliff Pure, amely a korábbi meglehetősen mozgalmas számlapokkal ellátott modellekhez képest inkább a leglényegesebb dolgokra szorítkozik. Olvass tovább
Talán szükségszerű, hogy az a viszonylag kevés svájci órásvállalkozás, amely a négy, illetve a formálódó ötödik luxus-csoport fékezhetetlen étvágya ellenére továbbra is képes családi kézben maradni, halkabban tudja csak hallatni hangját. A Raymond Weil is sokkal inkább közelebb áll a pianissimohoz, mint a fortéhez, pedig Bázelben az előkelő központi csarnokban található standjuk, méretei gond nélkül versenyre kellnek a különböző csoportok márkáinak standjaival. A 2016-ban 40 éves márka a zenéből, mind a klasszikusból, mind a jazzből és popból szerzi ihletét, és talán ennek is köszönhető, hogy hangzatos marketing kampányok helyett nem magukat tolják előtérbe, hanem a termékükre összpontosítanak. A 2010-ben útjára indított Maestro kollekció legújabb modellje is látszólag csak egy hárommutatós óra, de a beavatottak ennél sokkal többet látnak benne. Olvass tovább
Formatervezési szempontból a jelen óraipar garantáltan leleményesebb, mint bármikor korábban. Persze ami a műszaki vonalat illeti, úgy csak alig néhány éve látszik valami remény arra, hogy itt is magunk mögött hagyjuk majd a XIX–XX. századot. Az anyagtudomány fejlődésének mindkét terület sokat köszönhet, a látványos eredmények azonban természetesen az óra küllemében mutatkoznak meg igazán. Ennek megfelelően az utóbbi évtizedekben titánból, kerámiából, fából, kőzetből, szénszálból, egyedi ötvözetekből és bronzból is készültek óratokok, és a felsorolás közel sem teljes. Amivel azonban Sinn állt elő, arra eddig legjobb tudásunk szerint nem volt még példa. Ugyan elegáns, sőt egészen kifinomult, porcelán számlapos modelleket is találunk a kollekciójában, a Sinnt mégis inkább sportos, funkcionális és lényegre törő stílusáról ismerjük. Olvass tovább
Bár tagadhatatlan, hogy napjainkra egy karóra már messze nemcsak az idő jelzésére, hanem egyben kiegészítőként is szolgál, a használhatósággal szemben ma is ugyanazokat az elvárásokat támasztják, mint évtizedekkel ezelőtt. A könnyed leolvasás nyilván mindenkinél a legfontosabb szempontok között szerepel, de lassan ugyanekkora a jelentősége a kezelhetőség egyszerűségének is. Ha egyszer beállítjuk az órát, ne kelljen vele túl sokat foglalkozni, az időmérőnk csak szépen tegye a dolgát. Olvass tovább
Repüléshez kapcsolódó órákkal lassan Dunát lehet rekeszteni, és valóban nem könnyű valami újat mutatni ezen a területen. Persze van azért, aki képes erre. A Graham pédlául a Chronofighter-kollekcióban alkotott figyelemre méltót. Az uralkodó trendeknek megfelelően a meglehetősen robusztus és férfias Chronofightert retrósították, megalkotva ezzel a Chronofighter Vintage-t és a negyvenes-ötvenes évekbe helyezve ezzel a megjelenését. Olvass tovább
