A sokáig visszafogott, már-már finomkodó márka a Parmigiani Tonda 1950 Moonbow modellel hátat fordított eddigi imázsának. Kérdés, hogy bejön-e nekik.
A Parmigiani Fleurier hosszú ideig meglehetősen furcsán viszonyult a marketinghez. Előnyben részesítették azt, ha inkább vevőik ajánlják ismerőseik figyelmébe termékeiket. Jobbnak látták, ha viszonylag szűk körben válnak csak ismertté, ám azok valóban elkötelezett támogatói lesznek a márkának. Ez nyilván éles ellentétben áll a “márkanagykövetek” filozófiájával, ahol súlyos összegeket kap egy-egy ismert személyiség, hogy egy adott márka időmérőit viselje.
Az elképzelésről sajnos bebizonyult, hogy naiv, vagy legalábbis nem elegendő a márka működtetéséhez. Ha nem állna mögöttük a tulajdonos Sandoz-alapítvány, valószínűleg már korábban más irányt vettek volna, esetleg valamelyik csoport kaparintotta volna meg. Értéket ugyanis jócskán képvisel. A Tonda 1950 modellekről például sokan úgy gondolják, hogy az egyik legjobban sikerült öltönyóra, főleg a tavalyi ráncfelvarrást követően. Ebben tagadhatatlanul nagy szerepet játszik a visszafogottan elegáns megjelenés, amelyhez az aranymetszést figyelembe vevő részletek is hozzájárulnak.
Understatment? – Hát nem
A Moonbowról, és társáról, a Rainbowról ez egyáltalán nem mondható el. A lünettát díszítő színes kövek nagyon távol állnak a visszafogottságtól. Az aventurinból készült számlap még minden további nélkül visszafogottnak nevezhető, különösen a ritkábbnak számító kék. (Kőszámlapos órákról bővebben Prémium Óra kiadványunkban írtunk.) A kék ugye amúgy is kedvelt szín, a kő krómzárványai pedig maguk a csillagok az éjszakai égbolton. Hold ugyan nem jutott a számlapra, szerepét feltehetőleg a szokatlan helyre, a számlap aljának bal felébe ültetett repülő tourbillon tölti be. Elvileg ez a “tourbillon-hold” szolgáltatná a fényt a lünettán lévő éjszakai szivárványhoz. A valóságban az emberi szem a gyenge fényviszonyok miatt az éjszakai szivárványt csak egy fehér ívnek látja. A 40,2 milliméteres átmérőjű aranytok lünettáját körülvevő színes kövek azonban valószínűleg sötétben is jól kivehetőek, olyan feltűnőek.
Hogy a kétségbeesés volt-e a motiváció, vagy csak egy új kategória születésénél akart a Parmigiani Fleurier is ott lenni, egyelőre nem tudni. Tény azonban, hogy a márka ezzel a modellel szépen beállt a többiek mögé- Kivételt a figyelemreméltó PF517-es kaliber jelent. Mikrorotos repülő tourbillon szerkezetekből finoman szólva nincs sok a piacon. Főleg ennyire laposból: 3,4 milliméter “vékony”. Az óra egésze így minden további nélkül 1 cm vastagság alatt tud maradni, azaz könnyen mozog majd a mandzsetta alatt. Feltéve persze ha inget, és nem blúzt viselünk. Minden további nélkül tekinthetünk uniszex modellként rá, főleg ha a fémcsatos kivitelt nézzük.
Emiatt azonban ne fájjon a fejünk. Az aranynak, a sok zafírnak, a rubinnak és a többi, összesen 2,59 karátot nyomó kőnek ára van. Persze ha van fölösleges 155000 frankunk, akkor azért elgondolkodhatunk.
