Kifinomult stílusérzékről ismert márka a Polo Flying Tourbillon Moonphase modellel részben mellélő.
Ne is kerülgessük azt a bizonyos forró kását! Az egyetlen objektív paraméter, ami miatt sokaknak nehezükre esik majd megbarátkozni az órával, az az átmérő. A maga 44 milliméterével ez bizony egy meglehetősen nagy óra. Főleg mai szemmel. Tény ugyanakkor, hogy viszonylag lapos a maga 9,8 milliméteres magasságával, ami a meglehetősen széles tok miatt még kevesebbnek is látszik.
Persze nem véletlen, hogy ilyen formába öntötték új modelljüket. A Polo eredetileg 1979-es modell, és a luxussportórákra adott válaszként született. Meglepő módon azonban nem a luxussportórák újbóli megjelenésekor támasztották föl, hanem néhány évvel korábban, 2016-ban. Ezzel tulajdonképpen az újjászületett Polo megelőzte saját korát. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyfajta kifinomult luxussportóraként kell értelmezni ezt a modellt. Erről árulkodik a tok oldalán lévő, PVD eljárással kékített betétek is, amelyek a számlap mintázatát utánozzák.
Részben a számlapnak is köszönhető a tok magassága. Bár valójában csak egyetlen egy funkciót kapunk, mégis olyan érzésünk támad, hogy ennél jóval több minden történik a számlapon. Ez egyrészt a részben áttört felületnek, másrészt pedig a repülő tourbillonnak köszönhető. Optikailag annak ellensúlya a számlap alsó részén lévő holdfázis, amely kifejezetten szokatlan módon, mutatóval jelzi ki az égitest korát.
Lapos, de…
Mindezt egy modul segítségével teszi a szerkezet, ami azt is jelenti, hogy kevésbé praktikus módon, süllyesztett nyomógombbal kell állítgatni. Részben érthető ez, hiszen egy rendkívül lapos szerkezet az órában lévő 642P kaliber alapja, amelyet többletfunkciókkal csak ily módon lehet felruházni. Így is csupán 0,5 milliméterrel lesz vastagabb a kaliber elérve, összesen pedig 2,4 milliméter vastag. Sajnos a szerkezetből sokat nem látni, mivel a hátlap szinte teljesen tömör, csak a tourbillonhoz kapunk egy kis ablakocskát. A lapos méretből persze sejteni lehet, hogy kézi felhúzású szerkezettel van dolgunk, így az óra mondhatni folyamatos „törődést” igényel. Már csak azért is, mert a járástartalék meglehetősen alacsony, pusztán 40 óra.
Bár a sportórák finoman szólva sem a márka erőssége, és ezt a modellt sem lehet feltétlenül annak nevezni. Nem is kell, így az óra sikeresen őrzi meg a márkára jellemző kifinomult stílusnyelvet, de emiatt nagyon ne aggódjunk. A 111 ezer eurós listaára miatt aligha fogunk sűrűn találkozni vele.