Az óraiparban világszinten is a két legjelentősebb szereplő, a Rolex és a Bucherer kerülhet egy ernyő alá.
Több szempontból is visszásnak tűnhet a dolog. Ha történelmi síkból nézzük, akkor a Rolex sikerében a Bucherer meghatározó szerepet játszott. Az 1888-ban alapított Bucherer volt ugyanis az, amely 1924-ben egy akkor még alapvetően ismeretlen márkát, a Rolexet vette fel kínálatába, stabil keresletet biztosítva így egy feltörekvő óramárkának. A helyzet azóta persze megfordult, a Rolex lényegesen jelentősebb szereplője az óraipar egészének, mint a Bucherer. Annak ellenére, hogy a Bucherer a 2010-es években is látványosan növekedett. Gondoljunk csak a Tourneau (USA) vagy a The Watch Gallery (Egyesült Királyság) felvásárlására.
Ennek ellenére persze elmarad a Rolex mögött, amely jelenleg évi 1,2 millió órát gyárt. Ezt egészíti még ki másik óramárkájának, a Tudornak évi közel 350000 darabos tétele. Ketten együtt így évi közel 11 milliárd svájci frankot forgalmaznak (10 Rolex, 0,6-0,7 Tudor), míg a Bucherer évi forgalma „csak” közel 2 milliárd frank. Ugyanakkor a forgalomnak közel két harmada Rolex és Tudor órákból áll, azaz a legfontosabb partnere a koronás márkának. Persze a fenti adatok mind becslések, hiszen mindkét márka magántulajdonban (alapítvány és családi) található.
Hogy a Bucherer gazdát fog cserélni, az várható volt, hiszen az alapító unokája 1977 óta vezeti a vállalkozást, mindjárt 90 éves és nincs gyermeke, azaz nincs örökös. Bár alapvetően logikus lépésnek tűnik, hogy a Rolex a vevő, összességében aligha fogunk jól járni vele. Állítólag a Bucherer önállóan működik majd tovább (egyelőre), azaz nem csupán a saját óramárkája, a Carl F. Bucherer is megmarad, hanem a többi óramárkát továbbra is forgalmazni fogják.
Nem biztos, hogy jól járunk
Kérdés persze, hogy a Bucherer által forgalmazott márkák (pl. Omega) mennyire örülnek majd annak, hogy a svájci óraipar behemótja rálát értékesítési adataira. Könnyen lehet, hogy középtávon abba marad az együttműködés, és a Bucherer végül a Rolex értékesítési hálózata lesz. Ami persze a Rolex szempontjából nem baj, hiszen már épül az újabb gyáruk, mivel úgy tűnik a világnak az évi 1,2 millió darab sem elég.
Összességében úgy tűnik, hogy a végfelhasználók, azaz a vevők lesznek a kárvallottjai az ügyletnek. Képzett értékesítőket ugyanis nem könnyű szerezni, a Bucherer alkalmazottjai pedig a állítólag a szegmens krémje. Új értékesítési hálózatot is nehéz gyorsan felépíteni, és valószínűleg a független kereskedők is óvatosak, hiszen az utóbbi évtized meghatározó trendje a monobrand butikok, ahol kizárólag az adott márka termékeit forgalmazzák, és amelyek legtöbbször a márka tulajdonában állnak. Más szóval további áremelkedés várható valódi hozzáadott érték nélkül.
Kérdés, hogy mit szól az egészhez a svájci versenyhivatal, a WEKO/COMCO.
