Kicsi a bors, de erős. Ez a szólás igaz a Schwarz-Etienne-re is, főleg az elmúlt néhány év termését figyelembe véve. A Schwarz-Etienne Ode To The Seventies ismét csak alátámasztja a fenti állítást. Nagyon látványosan letették névjegyüket a haute horlogerie világába mind ami az órák megjelenését, mind pedig szerkezetüket illeti. Kis márkaként azonban garantálható, hogy a hetvenes évekről ódát zengő modelljük számlapját nem ők készítették. Már csak azért sem, mert a számlapon egyszerre két zománcozási technológiát is használnak. A pszichedelikus mintát rekeszzománcozással (cloisonné) készítik. Ez természetesen kizárólag kézzel történik, ami így egyrészt alacsony példányszámból adódó exkluzivitást és persze személyre szabhatóságot is biztosít, azaz a megrendelő kedvére válogathat a színekből. A süllyesztett zománcozást kizárólag a rotoron jut szerephez, ahol a jól ismert „Peace” jel formálódik belőle.
Ahogy látható, viszonylag sok minden történik a számlapon. Először is ott a TSE121.00-as kaliber tourbillonja, amely mint a képeken is látható, repülő kivitelű, azaz a tengely csak a hátlap felőli végén rögzített. Szintén nem mondható bevettnek az elhelyezése, aminek hagyományosan a számlap alsó felén lenne a helye, nem pedig 12 és 1 óra között. Ami azt illeti, a rotort kilenc óránál, nem pedig a hátlapon található. Még szerencse, hogy mikrorotor, és nem fedi a számlap felét.
A duóhoz harmadikként a rugóház csatlakozik a tourbillon alatt elfoglalt helyével. Valóban különleges szerkezetről beszélhetünk, még ha a kifordított felépítés nem is tekinthető újnak. Viszont egyértelműen sajátnak, elvégre a továbbra is magántulajdonban lévő márka kezdetektől fogva szerkezetekkel foglalkozott. Ahogy az egy ilyen órától várható, nemesfém (fehérarany) tokkal (44 milliméter) kerül forgalomba és természetesen limitált (23 db) mennyiségben. Persze a 118 000 frankos ár amúgy is erősen behatárolja az eladható példányszámot.
