Avagy Seiko-rajongói nyelven a „BLUMO”, mely utóbbi, kékre hangolt orcájára utalgat. E nálunk járt modell ún. elsőgenerációs kiadás. Születésének éve 2011, s nem csak ár/érték arányban ritkítja párját, de egyben igazi gyűjtői darab. Képeken egy SEIKO SCUBA AUTOMATIC SBDC003, a SUMO!
A különlegességre a megfizethető mechanikus órák világában is ráakadhatunk. E tézist igazolja az elkövetkező sorokban röviden bemutatott Seiko búvár. A Seiko (Prospex) Scuba Automatic SBDC003 200 méterig vízálló, rozsdamentes acél tokkal és fémcsattal érkezik. Előbbi 44,5 mm átmérővel vagánykodik, utóbbi 20 mm széles, a tokfülek között. Méretes koronája „4 óra” pozícióban húzta meg magát, ezzel is szavatolva a komfortos viselést. A kényelemről egyébként a tok, illetve füleinek kellő mértékű íveltsége gondoskodik csak igazán.
X-akta
Aktuális kiadása mind a mai napig elérhető. Ám ez a konkrét ketyegő még mint kizárólag a japán piacon kapható Seiko jött a világra. Erről ékesen tanúskodik a leginkább csak japán írásjeleket hordozó dokumentációja is. A számlapra tekintve mindezt az igazi rajongó persze már rég kitalálta. Hiszen hiányzik róla valami, ami az újabb, a nemzetközi mezőnybe szánt modellekre már felkerült. Az a bizonyos „X” jelölés, ami Prospex szériabeli tagságról árulkodik. Ez utóbbi védjegy kódolja az óra „Professional Specification”, azaz szabadon fordítva a „professzionális felhasználásra” szánt jellegét.
Az óratok magassága üveggel együtt 13,5 mm. Ez utóbbi a Seiko-féle ún. Hardlex kristály. Hátránya, hogy bizony kevésbé karcálló, cserébe viszont jóval nehezebb betörni, mint a zafírt. Lünettája festett alumínium, amelynek viszonya a tokkal igencsak közeli. Ez utóbbi féltőn öleli körül, hatékonyan védelmezve ez egyetlen irányba forgatható „mechanikus stoppert”. Ezzel együtt a tekergetése semmivel sem nehézkesebb, mint bármely, a lünettát (szokványos módon) csak úgy az ebek harmincadjára odavető, konkurens gyártó esetén. Színe a számlap mélysötét kékjével egyezik, bár az üveggel borítottság okán, adott szögben és fényviszonyok mellett eltérő árnyalatúnak hatnak. Mindez nem zavaró, sőt. A sorozatot egyébként feketére és narancssárgára hangolt kivitelben is bemutatták.
Ez kék!
Az éjszakai óceánt idéző hangulatból jól kiemelkednek a hatalmas indexek, s mutatók. Nappal, a számlapi feliratok, a dátumtárcsa háttere, az ezüstkeretbe foglalt körök, oszlopok és mutatók mind fehérben pompáznak. Ám szinte már vakító, jade kövek szépségét idéző fényben kezdnek ragyogni, midőn leszáll az éj. A Seiko-féle lumineszcens festék, 8 év távlatából is (kis túlzással) mondhatjuk, hogy világverő.
A szerkezet
Robosztus testében Seiko 6R15 automata kaliber robotol. Magára hagyva akár 50 órán keresztül is, 21.600 fellengésszámon. A tempó talán lassabb, mint manapság megszokott, cserébe viszont igen sokat kibír e jól bevált igavonó. Ennek ellenére (vagy épp ezért) meglehetősen pontos járásra képes. A nálunk járt modell napi 3 másodpercnél nem szaladt gyorsabban a viszonyítási alapként felhasznált atomórához képest. Seiko körökben nem feltétlenül egyértelmű, de e verkli koronáról is felhúzható, ráadásul másodpercstoppos is. Azaz megállítja a másodpercmutatót, ha a koronát az óra- és percmutatók tekergetésére szolgáló helyzetbe húzzuk.
Kritika
Mivel a modellünk nem mai darab, bővelkedünk felhasználói tapasztalatokban. Negatív kritika leginkább a túl keskenynek vélt acélcsat okán éri, amely saját (szerény) véleményünk szerint teljesen megalapozatlan. Ami azonban kiemeli, talán az összes többi, hasonló árban (talán még) elérhető Seiko modell közül, az a tok és a csat kidolgozottsága. Ugyan nem kapjuk meg a híres Zaratsu polírozási eljárással letört éleket, a félelmetes és dicső szamurájkardok idomait idéző vonalakat, íveket, de majdnem.
Amennyire fényképeken érzékeltetni lehet, igyekeztünk bemutatni a főleg a tokfüleknél több ponton is síkot váltó, hol magasfényűre polírozott, hol szálcsiszolt felületek kidolgozásának minőségét, amely a 200 – 300ezer forintnak megfelelő árkategóriában kétségtelen, hogy ritkaság számba megy, még ma is. Nem hogy 2011-ben!
Az átfúrt szíjrögzítést e sorok írója nem kedveli. A nem csavarokkal egyben tartott szemekért szintén nem lelkesedik. Bizony a kerámia lünetta is hiányzik, hiszen rossz látni, ahogy annak hiányában maradandó nyomot hagy az idő acél foga, dacára a védelmezőn kialakított tok – lünetta – hardlex üveg konstellációnak.
Összegzés
Ám mindez, 9 év távlatban több, mint bocsánatos. Természetesen tudjuk azt is, hogy hasonló áron ma már válogathat az ember a jobban felszerelt búvárórák közül. Egyikük sem ad azonban ilyen jó ízelítőt a Seiko féle óratok megmunkálás finomságaiból.
A BLUMO-t kézben forgatva, talán költői túlzás, de úgy érzi a néző, mintha a Grand Seiko előszobájában állna.
