A Richemont-csoport márkái közül a legelérhetőbbnél egy új szerkezetet vezettek be, amellyel immár ez a márka is képes műszaki szempontból is valami egyedit kínálni. Ez a Baume&Mercier Clifton Baumatic.
Talán nem meglepő, hogy újra a Clifton kollekció jut szerephez, amely a 2013-as bevezetése óta mondhatni a márka zászlóshajójává vált; gazdasági szempontból mindenféleképpen. Nem véletlen tehát, hogy ebben a kollekcióban mutatkozik be a márka új szerkezete, a Baumatic. A névből nyilván nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy automata szerkezetről beszélünk, ám önmagában ez aligha hoz ma lázba bárkit is. A Baumatic szerkezet, vagy ha úgy tetszik a BM12.1975A a szokásos 2 év helyett csak 5 évente igényel karbantartást, de igazán járástartalékával üt nagyot: kereken 5 napnyit tud felmutatni. Egy hétköznapi viselésre szánt óránál, ez több mint elegendő. Ráadásul a szerkezet izokronitása (a járástartalék lefutása alatt mennyire marad egyenletes a billegő lengése, azaz mennyire marad pontos az óra) is rendkívül kedvező. Oly annyira igaz ez, hogy kronométer tanúsítvánnyal ellátott változat is készül.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy szigorúan véve nem beszélhetünk manufaktúra szerkezetről, csak sajátról. A Baumatic ugyanis is a Richemont-csoporthoz tartozó ValFleurier szerkezetgyártó gyermeke (ahogy egyébként jó néhány Montblanc és Officine Panerai kaliber is). Ezen felesleges fennakadni: bevett szokás, hogy a luxuscsoportok így igyekeznek csökkenteni a költségeket és jobban kihasználni a kapacitásokat. Előbbi terén pedig a Baume&Mercier Clifton Baumatic egész szép eredményt tud felmutatni, de erről valamivel lentebb.
Előbb nézzük meg, hogy mibe is csomagolták a Baumaticot! Nyilván a Clifton tokba, méghozzá a legkisebbe, a 40 milliméteresbe. Még a legelső, 2013-as Clifton órákhoz képest is 1 milliméteres csökkenés ez, azonban a fogyás egyáltalán nem látszik, sőt, a kisebbik tűnik nagyobbnak. Erre magyarázat, hogy a 2013-ashoz képest valamivel keskenyebb a lünetta, a számlap pedig áttekinthetőbb, letisztultabb. Utóbbit úgy érték el, hogy kizárólag indexeket alkalmaztak, a számlap maga pedig fényes, porcelánszerű felületet kapott.
Rátérve a lényegre: mennyi is az annyi? A acélváltozatokat 2450 frankért kínálják, míg az arany-acél kivitelért 3110-t kérnek. Az alsó-középkategóriában ez egy rendkívül versenyképes ár, arról nem is beszélve, hogy a versenytársak ebben a szegmensben járástartalék terén semmit nem tudnak felmutatni, ami versenyképes lehetne. Jól ezzel a vásárlók járnak, akik a márkanéven kívül végre újra kapnak érdemi értéket is.