A tetovált, magyar kötődésű AIKON újdonságról irtunk már, ám – ahogy korábban ígértük és reméltük – végre saját szemmel láthattuk, ujjainkkal fogdoshattuk fényes, acél testét. Lássuk, milyen élőben a MAURICE LACROIX AIKON URBAN TRIBE.
Tetoválj ki!
Kezdjük is azzal, hogy bizony jól sikerült! Kétség nem fér hozzá, hogy sokkal komolyabb lehetne, ha – az eredeti tervek szerint – István kézzel véste volna, de első körben nagyon is tetszett, amit láttunk.
Hogy kicsoda István? Eredeti tervek? Akinek nincs meg a történet, kérjük most kattintson ide.
Most, hogy a háttér világos, folytathatjuk a tesztlabor értékelésével.
Vésés?
Valójában ez nem az.
A vésés jellemzően kézzel (kézben fogott szerszámokkal) készül, ehhez képest a MAURICE LACROIX AIKON URBAN TRIBE felületén (szerintünk) lézerrel gravírozott minták feszülnek. Kétség nem fér hozzá az acél fémcsat esetén, ott ugyanis rendkívül leheletnyi a mélysége az egyébként remekül kitalált és szépen megvalósított mintának.
A tokon azonban már szó szerint tapintható nyomott hagyott a lézer vagy a savmaratási technológia. Ez utóbbi (a tok textúrája) áll közelebb ahhoz, amilyen kézi véséssel lehetett volna, és nem kérdés, hogy jobban is mutat.
A fémcsaton a mintázat sokkal inkább hat úgy, mintha festett, vagy egyfajta fóliázással került volna fel. Ez utóbbi, műanyag hatást erősíti a csat esetében általánosan uralkodó, tükörfényű polírozás, ami kicsit talán már túl sok, bár kétségtelen, hogy erős napfényben, csillog-villog és szórja a fényt, akár egy hatalmas gyémánt.
Ragyogás
Az nem is kérdés, hogy a gyártó ezt a csillámló hatást kívánta előtérbe helyezni, miközben a maori típusú díszítés jellege sokkal inkább határozott, nyomatékos, elszánt és „kemény”, dögös és vagány (lehetne), ami ordít a fekete festékért, s a kellőn kontrasztos megjelenés érdekében indokolt is lenne.
No persze ezzel a „vésési” technológiával azt a hatást elérni, amit István a kezével produkál, aligha lehet.
Sebaj
Ettől még természetesen remek lett az óra, és abszolút egyedi megjelenést kínál.
Műszakilag semmiben nem különbözik, a már jól ismert és sokszor bemutatott, hasonló és aktuális AIKON modellektől, ezért szócséplés helyett most következzenek a képek és egy videó.
A látvány magáért beszél.
Azt bizonyosnak véljük, hogy aki előrendelte az órát és már kézre vette, aligha csalódott benne. Ennek fényében reméljük, lesz még folytatása, s hátha a gyártónak is megjön a bátorsága valóban kézi véséssel elkészíttetni majd a 2.0 verziót.