Egykori nagyságára emlékezik a márka az U-Boat Chimera 60 modellel, és teszi ezt a szó legszorosabb értelmében.
Be kell látni, hogy nincs könnyű helyzetben az U-Boat. A nagyapja által rajzolt búvárórákat valóra váltó olasz alapító és tulajdonos éppenhogy a méretes időmérőkkel alapozta meg hírnevét. Márpedig manapság pont a kisebb a kelendőbb. Méret szempontjából remekművét 2009-ben mutatta be, amely feltehetőleg minden idők legnagyobb karórájának tekinthető. Az U-1942 ugyan titánból készült, de 65 milliméteres átmérőjével azért az átmeneti fém könnyedsége ellenére is éreztette magát a csuklón.
Nem, nem elírás, tényleg 65 milliméteres átmérővel rendelkezett az akkori óra, amihez képest a mostani 60 milliméteres kivitel akár visszalépésnek is tekinthető. Ugyanakkor valószínűleg a legtöbben nem ebben a mérettartományban gondolkodnak, amikor csökkenő átmérőkről beszélnek. Nem véletlen, hogy mind a 12 évvel ezelőtti, mind pedig az idei óriás karórák limitált példányszámban készülnek csak. Csökkenést itt is találunk, hiszen a 2009-es modell még 29 példányban volt kapható, addig az idei már csak 10 vevőt keres magának.
Kell kondi
Méghozzá meglehetősen jó kondícióban lévőt. A 60 milliméteres tokot ugyanis teljes egészében bronzból alakították ki. Könnyű belátni, hogy az bizony erősen érezteti jelenlétét a csuklón. Cinikusan szólva, akár nehezékként is használható búvárkodás közben egészen 10 bar (100 m) nyomásig. Értelemszerűen a szíjnak is kifejezetten szélesnek (26 mm) kellett lennie, hogy valamennyire megkönnyítse a méretes és nehéz tok viselését.
Még éppen csak a kamaszkorba lépett márka saját kaliberrel nem rendelkezik, így azokat szükségszerűen beszállítótól, jelen esetben Svájcból szerzi be. Ez egyben az egyik legnagyobb fogyatékossága az órának. Nem mintha a 7750-es kronográf kaliberrel bármi baj lenne. Egyszerűen csak nem ilyen átmérőjű órákhoz tervezték. Ennek eredménye képen a segédszámlapok mind túlságosan is a számlap belső felén tömörülnek, meglehetősen visszás megjelenést eredményezve. Itt lett volna értelme annak, hogy egy modul közbeiktatásával kijjebb szorítsák a segédszámlapokat. Ugyanez igaz a dátumablakra is. Alternatív megoldásként akár lemondhattak volna a kronográf komplikációról, és pusztán hárommutatós szerkezetet építhettek volna be. Természetesen abból is központi másodpercmutatósat, és a dátumról szintén le kellett volna mondani.
Tény, hogy órási karórákat, főleg bronzot ne igazán találni a piacon. Csak akad majd 10 vevő, aki hajlandó lesz kifizetni 9900 eurót egy példányért.
